MENÜ

A hazai tejipar aktualitásairól szól a NAK legfrissebb podcast beszélgetése

Agro Napló 2020.07.07.

A hazai tejipar jelenlegi helyzetéről, átalakulásáról cserélt véleményt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója egy közelmúltban lezajlott podcast beszélgetésen.

 

A videó Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.

A beszélgetésen többek között szó volt arról, hogy három és fél éve 91-110 forint között mozog a tej literenkénti felvásárlási ára, ami ugyan EU-szinten alacsony, de akkor komoly stabilitást jelentett az ágazat számára. Továbbá elhangzott az is, hogy a hazai tejtermelés 10-15 éves távlatban növekszik.

Jó hírként beszéltek az eszmecserén arról: Magyarországon a nyerstej előállítása adott, idén elérhetjük a kétmilliárd kilogrammot. De ez a mennyiség csak az EU teljes tejtermelésének 1-1,5 százalékát teszi ki. Ezért a hazai tejelőállítók nagyon kitettek a nemzetközi piaci mozgásoknak. Így  indokolt, hogy belföldön dolgozzák fel a hazai tejet; túróban, tejben, vajban, tejfölben, trappistában mindenképp önellátóknak kellene lenni – állapították meg a beszélgetés résztvevői.

Az a vélemény is elhangzott, miszerint: egészségtelen a tejipar külkereskedelmi szerkezete. Kifelé ugyanis a magyar cégek nagy mennyiségben viszik a feldolgozatlan tejet, befelé pedig országba feldolgozott jön vissza. Azaz mások munkáját fizeti meg a magyar fogyasztó. Itthon ugyanis kicsi a feldolgozó-kapacitás, ezért például a boltokban minden második félkemény sajt külföldi, a vaj, joghurtok 60-70 százaléka import.

A veszélyhelyzet alatt nagyon kellett figyelni arra – állapította meg Győrffy Balázs és Harcz Zoltán –, hogy ne rombolja szét külső hatás a piacot. A Tej terméktanács ezért megfogalmazott egy etikai ajánlást is, amit minden elnökségi tagjuk, az összes kiskereskedelmi cég is megszavazott, és erre büszkék is. Ha alap tejtermékből van elég magyar, akkor etikátlan behozni – fogalmazták meg a lényeget.

Gyakran próbálnak eladni hazánkban – erősen áron alul – más országban keletkezett felesleget. Ki kell emelni, hogy a veszélyhelyzet alatt a kiskereskedelmi láncok tartották magukat a leírt elvekhez és ajánlásokhoz, pedig a nagykereskedők is jelentős külföldi feleslegekkel házaltak náluk. A veszélyhelyzet alapvetően minimális árcsökkenést hozott csak az ágazatban – ez szintén jó hírként foglalták össze a résztvevők.

A HORECA, az iskolatej, közétkeztetés leállása sok kis és közepes céget érintett negatívan – hangzott el a vélemények között. Hozzáfűzték – így nekik kompromisszumot kellet kötniük: a nyerstej spot ára 75-80 forintra zuhant 110-ről. Mindent el lehetett adni, de alacsony áron. Közben a nagy cégek hatalmas mennyiségeket beszállítottak az üzletekbe. Volt időszak, amikor éves bázison 57 százalékkal több volt az értékesítés UHT-tejből, ezért megjelent a 1,5 literes doboz is.

Sok kérdést felvetett a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet – mondták –, ilyen volt például a nagyobb tároló- és pufferkapacitás szükségessége.De segíthetne az ágazat probléáinak megoldásában egy porítóüzem is, a tejpor, a vaj és az UHT így hosszabb időszakon keresztül tárolható lenne. De a külföldi csomagolóanyagra való nagyfokú rászorultság is problémaként jelentkezett.

Az áfacsökkentés előtt raklapszámra álltak – áfacsalás-gyanús – külföldi UHT-tejek az üzletekben, raktárakban, jóval olcsóbban, mint a termelő országban. Azóta ezek javarészt kiszorultak, valamint az ESL, friss tej szinte csak hazai az üzletekben.