Kurusa Tamás egy szegedi központú agrárcégnél termelésirányító. Változó terméshozammal számolt, az általuk művelt területeken 4 és 7 tonna között alakulhat a búzatermés hektáronként.

„Ha sok csapadékot kap, akkor az aratáskor nagyon gyorsan ki tud peregni. Tehát, hogyha hozzáérünk a kalászhoz, nagyon könnyen morzsolható, könnyen pereg. És minél több csapadékot kap, megszárad, akkor jobban fokozódni fog. Tehát a betakarítást minél gyorsabban és minél hatékonyabban kell elintéznünk” – mondta.

A tavalyinál kevesebb és gyengébb minőségű termésre számít a gabonaszövetség illetékese is. Az étkezési búzáért 5 százalékkal kérhetnek többet a termelők. A malmok is árat emelnének augusztustól a növekvő bérekre és a dráguló áramra hivatkozva.

„Öt forintos áremelés a szakma dolgát már most meg tudná oldani. Igazából öt forint azt jelenti, hogy Magyarországon egy magyar ember megeszik körül-belül 80 kiló lisztet, kenyér, sütemény és bármilyen más formában. Ez jelent éves szinten a lakosságnak, egy lakosnak körülbelül 400 forint többletköltség-növekményt. Ez úgy gondolom, hogy minimális, egy parkolódíj többe kerül ennél. Tehát nem ez határozza meg, a verseny határozza meg, hogy milyen árat tudunk alkalmazni a malomiparban” – nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók Szövetségének tagozati elnöke.

A pékárukba ősszel gyűrűzhet be az áremelés. A mértéke egyelőre kérdéses – függ a világpiaci ármozgásoktól és a fogyasztás alakulásától.

„Ha bekövetkezik a lisztáremelés – miután a liszt egy nagyon komoly tétel a kenyér árában – akkor be fog következni a kenyér áremelkedése is. Ez mindig egy jó kérdés. De olyan szempontból nézzük, akkor nem befolyásolja, hogy most gyengébb minőségű gabona, hogy sikerült, mert ma már a malmok kikorrigálják. Tehát ők javító búzával dolgoznak. Mi mindig ugyanazt a minőséget kapjuk” – mondta Varga Ferenc, pékségtulajdonos.

A pékségek költségeit a 400 forint feletti üzemanyagárak is növelik.