Noha a kén élettani szerepe már viszonylag régóta, az 1940-es évek óta ismert, utánpótlásának gyakorlati kérdései csak az elmúlt bõ évtizedben kerültek elõtérbe, igazán alaposan pedig csak napjainkban jelent meg ez a kérdéskör a tápanyag-gazdálkodási technológiák alkalmazása, fejlesztése tekintetében.
„Mint ahogyan egy jó orvos, aki az emberi szervezet felépítésének és mûködésének alapos ismeretében tudja felismerni a normálistól eltérõ állapotokat, a betegségeket, ugyanúgy a termesztõ is csak akkor lehet eredményes a növény fejlõdésének „menedzselésében”, és akkor tudja a leghatékonyabb beavatkozásokat megtenni, ha ismeri az egészséges fejlõdési folyamatok jellemzõit, egymásutániságát, idõtartamát és az adott fázisra jellemzõ igényeket.”
A február megérkeztével egyre izgatottabbak, talán türelmetlenebbek is vagyunk mi, földmûvelõk. Szeretnénk már a mindent jelentõ földön tevékenykedni… Hosszú volt a tél, de nem telt tétlenül. Gondolataink egyre inkább az õszi vetések állapotán és a „megpihent” szántásokon járnak. Sok feladat vár ránk!
Hazánk jelentõs vetõmag-elõállító ország, a világ és Európa vetõmagtermelésében és -kereskedelmében betöltött szerepét többek között kedvezõ termõhelyi és klimatikus adottságainak, földrajzi elhelyezkedésének és infrastruktúrájának, jól képzett szakembereinek köszönheti.
Magyarországon 1,3–1,7 millió hektár kalászos gabonát termesztünk évente, ez talajhasználat, biomassza produkció és környezeti szempontból kiemelkedõ jelentõségû.