Hirdetések:
A szabványnál is szigorúbban
Folytatódott a Hód-Mezőgazda Zrt. kútvölgyi vetőmagüzemének fejlesztése. A 2002-ben teljes rekonstrukción átesett üzemben ezúttal két új fajsúlyszeparátort állítottak munkába, hogy tovább javítsák az itt előállított vetőmagok minőségi mutatóit. A július 7-ei ünnepélyes üzemindítást kiegészítő tanácskozáson emellett szóba kerültek a vetőmag-szakma hazai és nemzetközi helyzetének aktualitásai is.
A Hód-Mezőgazda Zrt. növénytermesztési ágazatának kiemelt jelentőségű területe a vetőmag-előállítás, a kútvölgyi üzem folyamatos fejlesztésével pedig a cég minőség iránti elkötelezettségének újabb jelét adja. Az ünnepélyes üzemindító vendégeit köszöntő Antal Gábor, a vállalat vezérigazgatója emellett azt hangsúlyozta: a velük partnerségben álló fajtatulajdonosok és a vetőmagvásárlók közös érdeke az ellenőrzött hátterű, garantált minőségű szaporítóanyagok térnyerése. Különösen a kalászos gabonák esetében ugyanis vegyes képet mutat a hazai vetőmag-felhasználás: továbbra is riasztóan alacsony a fémzárolt vetőmagok használatának aránya, és országosan elterjedt gyakorlat a saját, „Padlás II” jellegű vetőmagok használata. Valahol meg kellene húzni a határt a fajtatulajdonosoknak az értékesítésben is – hívta fel rá a figyelmet Antal Gábor –, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy magasabb szaporítási fokú anyagok is gyakran kerülnek olyan kezekbe, amelyekben további felhasználásuk ellenőrizhetetlen.
A minőségi vetőmagok iránti igény világszerte hosszú ideje folyamatosan nő, és jelenleg több, mint harminc milliárd dollár forog évente ezen a piacon globálisan – mondta el a nemzetközi vetőmag-ellenőrző szervezet, az ISTA tisztviselőjeként is aktív Ertseyné Peregi Katalin, az MgSzH növénytermesztési és kertészeti igazgatója. Magyarország jelenleg hetedik a vetőmag-exportőrök világranglistáján, csak a hibridkukoricát tekintve pedig az első négyben vagyunk, a meglévő jó hírnév azonban törékeny – figyelmeztetett a szakember. Tavaly kifejezetten jó évet zártak a hazai vetőmag-előállítók, idén annál mindenképpen valamivel gyengébb eredményekre lehet számítani. A kalászos gabonák vetőmag-előállítását tekintve katasztrofálisnak nevezhető a helyzet, tavaly mindössze harmincezer hektárt tettek ki a búzaszaporító területek, de még így is nagy kérdés, ebből mennyit fémzároltak – mutatott rá Ertseyné Peregi Katalin.
Ami a terület jelenlegi nemzetközi – elsősorban európai – szabályozását illeti, a piac legfontosabb szereplői alapvetően elégedettek a mai, gyakorlatilag a hatvanas évek óta érvényben lévő jogi környezettel. Ennek köszönhetően – bár felmerültek elképzelések a teljes deregulációra is – nem várhatók gyökeres változások a közeljövőben.
A kútvölgyi üzemben a teljes egészében saját erőből megvalósított, több, mint százmillió forintos beruházás nyomán az osztrák Cimbria Heid két fajsúlyszeparátorát építették be, ezek feladata az azonos méretű, de eltérő tömegű magok különválasztása. Az uniós szabvány mindössze 85 százalékos csírázóképességet ír elő, a magyar szabvány ennél szigorúbb, 90 százalékos arányt követel meg, amit az üzem eddigi berendezésivel is tartani tudtak – mondta el Sztancsik Zoltán üzemvezető.
Az új berendezések használatával ezeket a mutatókat tudják még tovább javítani, ami az üzem hatékonyságának javítása mellett a fajtatulajdonosok és a vetőmagvásárlók bizalmának erősítését is szolgálja.
A kútvölgyi üzem legfontosabb növényei a hibridkukorica és a kalászos gabonák, ezek éves kibocsátása egyenként eléri a 4–6 ezer tonnát.
Az üzem korszerűsítése természetesen nem fejeződött be, a következő lépés várhatóan egy új, ötezer négyzetméteres klimatizált terménytároló felépítése lesz – tudtuk meg Sztancsik Zoltántól.
Forrás: mmg
Bedő Péter
