Hirdetések:
Gazdag a választék a hazai kalászos gabona fajtákból
A 2008. évtől kezdve a Szegedi és a Martonvásári Kutatóintézet a közös Jedlik Ányos pályázat keretén belül, más fajtatulajdonosok kizárásával három regionális búza-bemutatót tartott az ország három helyszínén, Kocson, Kisújszálláson és Lippón. Mind Szeged, mind Martonvásár azonos számú fajtát mutatott be a nagyszámú közönségnek. Az Agro Napló munkatársa a lippói bemutató kapcsán a szegedi fajtákról készített összefoglaló anyagot.
Blandl József az Agro-Lippó Zrt. elnök-igazgatójának tájékoztatójából hallhattuk, hogy cégük 2000 hektáron gazdálkodik. A vetésszerkezet 43%-a kukorica, 29%-a kalászos, 11%-a repce, 17%-a szója. Gazdálkodásuknál korszerű GPS-es technológiát használnak, nyomon követési rendszert is kiépítettek.
Tevékenységi körük egyik igen fontos területe a vetőmagtermesztés. A szegedi fajták közül forgalmazzák a GK Bétadurt, GK Csillagot és a GK Békést, a martonvásári fajtákból az Mv Suba, Mv Lucilla, Mv Mazurka, Mv Verbunkos, Mv Ködmön, Mv Marsall és az MV Walzer található meg kínálatukban.
A Szegedi fajták sorában az érdeklődők megtekinthették a kiváló minőségű és ma már egyik legelterjedtebb korai éréscsoportba tartozó GK Békést, ami az elmúlt évek köztermesztési és kísérleti eredményei alapján nem csak a Pannon Prémium kategóriába való tartozásával, hanem magas terméshozamaival sokat tett népszerűségéért. A korai sort gazdagította a javító minőségű GK Ati, és GK Tisza, valamint a megbízható és kiszámítható, évjárattól függetlenül stabil kiegyenlített termést biztosító GK Kalász is. A korai sorba tartozó GK Garaboly, ami az egyik legkorábbi szegedi fajta szintén bemutatásra került, amelyről nagyon sok termelő tudja, hogy sikértartalma magas, és koraisága mellett kiemelkedő termésekre is képes.
A nem mai fajták közé sorolható GK Élet, ami kimondottan intenzív fajta, és kedvező körülmények között nem egyszer bizonyította már, hogy magas színvonalú agrotechnika mellett rekordtermésekre is képes, nem ritkán megközelítve a 10 tonna/ha-t is. A kevésbé ismert korai érésű, malmi 1-es minőségű GK Fényt többen itt láthatták először, ami kedvező betegség ellenállóságának köszönhetően (bele értve a fusarium toleranciáját is) a következő évek sikeres fajtájává nőheti ki magát. A GK Csillag pedig a magas termőképességével, jó állóképességével és a gyakorlatban mutatott szárazságtoleranciájával, az egyik legdinamikusabban feltörekvő korai fajtája a szegedi intézetnek. A középkorai szegediek közül kiemelkedő a GK Petur, amit a jelenlévő baranyai és somogyi gazdák is már több éve sikeresen termesztenek, hiszen kedvező agronómiai és minőségi bélyegeinek köszönhetően, évek óta nem okozott csalódást a termelők körében. A több éve elismert GK Hattyú, ami szintén középérésű fajta és a malmi kategóriába sorolható, annak ellenére, hogy magas termőképességű és jó betegség ellenállósággal rendelkezik (nem véletlen, hogy évek óta az OMMI hivatalos standardja) sajnos hazánkban csak lokálisan került köztermesztésbe, de annál népszerűbb Romániában és Szlovákiában. Az előzőekhez tartozó GK Hunyad a mutatós és nagy kalászaival vonza a termelők szemét, bár nem kimondottan a déli régiók fajtája, elsősorban Észak-Magyarországon és Kelet-Szlovákiában került köztermesztésbe, elsősorban magas ezerszem-tömegével és kimondottan piros szemének köszönhetően a klasszikus tisza vidéki fajtákra emlékeztet, ami a minőségi mutatóiban is hasonló. A kései csoportba tartozó és bemutatásra került GK Piacos fajta kiváló állóképességével és átlagosnál jobb bokrosodó képességével (650 – 700 kalász/m2) képes a magas és megbízható termésekre, amit elsősorban a jó mezőségi talajokon már számtalanszor és sok helyen bizonyította.
A lippói fajtasor végén került bemutatásra a GK Bétadur durum búza ami a kiváló malmi és tésztaipari minőségével (magas karotintartalmú tészta sárga színe innen van) és a zártrendszerű termesztésbe vonásával, biztos piaci hátterével, Magyarország legelterjedtebb durum búzája, a hazai vetésterület közel 70%-át adja.