Miért jobb a biobrikett? A fűtőanyagok ára évről évre emelkedik, az állami támogatás mértéke ezzel szemben folyamatosan csökken. Magyarország a földrajzi adottságaiból adódóan nem bővelkedik a fosszilis energiahordozókban, fokozottan ki van téve a világpiaci áraknak. A helyzet azonban nem reménytelen, hiszen rengeteg kihasználatlan alternatíva van hazánkban, amit az állam és az Európai Unió is támogat.
Magyarország vállalása a megújuló energiahordozók tekintetében
Az Európai Parlament irányelve szerint 2020-ra vonatkozó célkitűzése, hogy a megújuló energiahordozók aránya uniós szinten elérje a 20%-ot. Figyelembe véve a tagállamok sajátosságait, az EU elvárása 2020-ra Magyarország tekintetében 13%. Hazánkban 2005-ben ez az érték 4,4%, 2008-ban 6,1% volt.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által kibocsátott előjelzés szerint hazánkban a legnagyobb kiaknázatlan lehetőséget a biomassza jelenti. Kiemelten fontos szerepe van a mezőgazdaságban, mivel a mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékokból nyerhető energiahordozók újabb bevételi forrást jelenthetnek. Kisebb gazdaságoknál, illetve őstermelőknél pedig saját felhasználásra is előállítható a fűtőanyag, erre kínál megoldásokat a Landasin-Agrogazda Kft.
A brikettálás folyamata
A brikettálási folyamat lényege az adott anyag térfogatának csökkentése (vagyis a sűrűségének növelése), ezáltal kedvezőbb fizikai tulajdonságokat kapunk (könnyebben tárolható, mozgatható, kezelhető a brikettált anyag). Az eljárás végeredménye a brikett, általában 5–10 cm átmérőjű, 10–40 cm hosszú henger vagy hasáb. Ömlesztve, illetve 10– 15–20 kg-os zsákos kiszerelésekben kapható brikettáló üzemekben, tüzépeken, építőanyag-áruházakban.
Mit lehet brikettálni? Elsősorban fát, faaprítékot, fűrészport, szalmát, energiafüvet, kukoricaszárat, repceszárat, napraforgóhéjat, tönkölypelyvát, nádat, földimogyoróhéjat, illetve egyéb mezőgazdasági hulladékokat is.
Két fontos kritériuma van a jó minőségű brikett alapanyagnak: megfelelő nedvességtartalom és aprítékméret. Az ideális nedvességtartalom 10–14% közötti, ez a megfelelő tárolás mellett elérhető. A megfelelő aprítékméret eléréséhez pedig a Landasin-Agrogazda Kft. kínál 200, 500 és 1000 kg/óra névleges teljesítményű darálóberendezéseket. Az alapanyag ezután kerülhet a présbe. A csigás rendszerű, fűtött préshüvelyes berendezések névleges teljesítménye 200, 250 és 400 kg/óra. A magas nyomás és a préshüvely fűtésének hatására az apríték felmelegszik, a felszabaduló lignin pedig „összeragasztja” a brikettet, egyéb adalékanyag hozzáadása nem szükséges.
A biomasszából így előállított biobrikett eltüzelhető minden fa-, szén- és vegyestüzelésű kazánban, kandallóban, cserépkályhában.

Környezetvédelem és gazdaságosság
A biobrikett CO2-semleges, vagyis annyi károsanyag szabadul fel elégetése során, amennyit a növény élete során megkötött. Megújuló energiaforrás, minden évben helyben újratermelődik. A szalmából készült brikett 100%-ban természetes, kémiai összetétele a szárított szalmáéval azonos. Fűtőértéke magas, 14–16 MJ/kg, szemben a tűzifa 12–14 MJ/kg értékével (a frissen vágott fa fűtőértéke magas nedvességtartalma miatt csupán 7 MJ/kg!) Tűzifa esetén a nedvességtartalom széles tartományon belül mozoghat, helytelen tárolása esetén akár vásárlás után is megnőhet.
A biobrikett tárolása egyszerűbb, mint a fáé, nem kell vágni, hasogatni. A szénnel szemben a biobrikett kezelhetőbb, tisztább, helyigénye kisebb. Hamutartalma 5–7%, ami a szénsalakkal szemben szintén környezetbarát, természetes növényi tápanyag, ezért kiskertekben, szántóföldeken kiszórható.
A biobrikett ára 2010 elején kiszereléstől és összetételtől függően nettó 28–45 Ft/kg.

Kocsis Árpád • Landasin-Agrogazda Kft.
www.agrogazda.hu • info@agrogazda.hu
H-8000 Székesfehérvár, Takarodó u. 2.
