Az iparszerű sertéstartás legfontosabb szereplői a folyamatosan és megfelelő ütemben sok malacot fialó és felnevelő kocák. A kocától elvárjuk, hogy szünet nélkül szaporodjon, s legfeljebb csak a vemhesség 115 napja alatt „pihenjen”.

A kérődzőknek adott leggyakoribb élesztőtermékek az élősejtek, amelyek tejtermelésre gyakorolt pozitív hatása főként a korai laktációs időszakban figyelhetők meg. Az állatok reakciói azonban nem voltak meggyőzőek.

Földünk népessége az utóbbi száz évben robbanásszerűen megnőtt, ezzel párhuzamosan pedig egyre jobban előtérbe került az élelmiszerellátás kérdése is. Míg az 1900-as években a világ népessége alig haladta meg a 1,5 milliárdot, addig ez a szám 1980-ra már 4 milliárd fölé nőtt, napjainkban pedig már közelebb van a 7 milliárdhoz, mint a hathoz. Négy-ötször annyi ember szükségszerűen több élelmiszert fogyaszt, és az élelmiszer-előállításnak lépést kell tartania a megnövekedett igényekkel. Az emberiség hamar felismerte, hogy nagyobb terméseredmények érhetőek el a talaj gondozásával, a terméssel elvitt tápanyagok visszapótlásával. A műtrágyák használata a XX. század második felében terjedt el, és ennek –valamint az új fajtáknak- köszönhetően a termésátlagok a korábbiak többszörösére nőttek.

A 2009-es évjárat eredménye a repcetermesztők egy részénél visszavette a korábbi években elért nyereséget. A fő okok az irreális ár mellett az áprilisi tavaszi szárazság, a drágán vett fejtrágya adagok kárba veszése és a tavaszi rovarkártevők látványos kártétele voltak.

A szárazság okozza a kukoricatermesztés legnagyobb termésveszteségeit, minden más hatást megelőzve. A Pioneer nemesítői több évtizede elsőrendű célként tűzték ki, hogy szárazságtűrő kukorica hibrideket hozzanak létre. Magyarországon is régóta folynak a tesztelések, hogy a száraz kontinentális éghajlathoz legjobban alkalmazkodó hibrideket tudjuk ajánlani a termelőknek. A hódmezővásárhelyi Pioneer nemesítő és kutató állomás működésével még nagyobb erőfeszítések folynak ez irányban.

2010. március 21-én nyitja meg kapuit Brnóban

Az elmúlt időszakban már szinte „természetessé” váló hozam- és áringadozások miatt a növénytermesztés jövedelmezősége 2010-ben is vélhetően nehezen kalkulálható előre. Ezért a tavaszi vetésekkel kapcsolatos döntéshozatalnál meghatározó jelentőségűvé válik a termésbiztonság és a költséghatékonyság. Az alacsonyabb költségszint mellett realizálható nagyobb termés és termésbiztonság eléréséhez üzemi szinten azonban szélesebb faj- és fajtaszortiment szükséges.

Lassan eltűnnek az utcákról a kidobott, elszáradt karácsonyfák, lassan megjelennek a bevásárló központok polcain a vetőmagok. Ez egy dolgot jelent a gazdának: véget ért az ünnepek, a jóleső pihenés időszaka, ideje munkához látni, készülni a következő szezonra. Itt az ideje felmérni a gépeink állapotát is. Ha tavaly kijavítva, a karbantartási feladatokat elvégezve tároltuk el a gépeket, akkor nagy meglepetés nem érhet minket, hacsak haszonvas gyűjtők rá nem találtak a gyengén őrzött eszközökre. Amennyiben a gépeinket nyáron, vagy az ősszel nem készítettük fel a következő szezonra, akkor ezt most kell megtegyük.

Az elmúlt két évben betakarított repce területek és terméshozamok alapján elmondható, hogy a repce Magyarországon is a “szükségnövény” kategóriából a hasznot hozó növények sorába lépett elő.

Az szélsőséges időjárási viszonyokhoz, és fokozódó termelői elvárásokhoz alkalmazkodva, a Dow AgroSciences elkezdte a hagyományos termesztési technológiával termeszthető kukoricafajták új generációjának bevezetését a Magyar piacra. Ezeknek a nagy termőképességű, a változó klimatikus, és termesztési viszonyokhoz messzemenően alkalmazkodó, ezért kimagasló termésbiztonságot nyújtó kukorica hibrideknek az első képviselője a DA SCIPIO (FAO 430).

Napjaink növénytermesztésében az egyik leggazdaságosabban termeszthető növény a repce. A mai modern agrotechnikával már nem álom a 4-5 t/ha termésmennyiség. Az ilyen terméseredmény azonban csak megfelelő tápanyagellátással érhető el. Ezen belül is kiemelkedő a mikroelem pótlás, amelyet gazdaságosan csak levéltrágyázás formájában oldhatunk meg.

A pásztói Agro-Produkt Kft. növényvédelmi szakirányítójának tapasztalalatai

A népi hagyomány úgy tartja, ha újév napján férfi látogatja meg először a házat, egész évben szerencse mosolyog a ház lakóira. Ha azt nézzük, hogy 2010 első munkanapján régi jó barátunkat, Herceg Zsoltot látogattuk meg Csaholcon, akkor reméljük, meghozzuk neki ebben az évben is a szerencsét. Mire is értjük ezt?

A nagy széltippan a legnagyobb területen fertőző egyszikű gyomnövény napjainkban a kalászosokban. Az ellene való védekezés egyik módja az ősszel elvégzett gyomirtószeres kezelés. Az őszi gyomirtás mind a nagyszéltippan, mind a magról kelő kétszikű gyomnövények elleni harcban és mind a kultúrnövény szempontjából több haszonnal jár. A Logran 20 WG, elsősorban kettős, levélen és talajon keresztüli hatásának köszönhetően kiválóan alkalmas a gyomirtás őszi elvégzésére és használata során az előbb felsorolt előnyökkel lehet számolni.

A francia EURALIS SEMENCES csoport legújabb saját leányvállalataként, régi-új márka képviseletét látja el a 2009. november elején elindult EURALIS VETŐMAG Kft.

A Fejér megyei Füle községben járva találkoztunk Varga Szabolcs növénytermesztési ágazat vezetővel. Beszélgetésünk célja a 2009-ben vásárolt Rauch Axis műtrágyaszórók első tapasztalatainak értékelése.

Már nagyon sok szó esett az őszi kalászosok tavaszi bokrosító hengerezéséről. Továbbra is egyre többen alkalmazzák ezt a technológiát hozamfokozás és növényvédelmi célokból. Mi is nagyon sok gazdálkodóval tartjuk a kapcsolatot, akik sikerrel használják a Güttler technológiát erre a célra is.

Európa fejlettebb országaiban a búza és a kukorica gyomirtás hektárköltsége közel esik egymáshoz. Tőlünk Nyugatra és Északra ugyanis a kalászosok gyomirtásában a legtöbb esetben az egyszikű gyomok elleni megfelelő védelem jelent komoly kihívást. A kezelt terület kb. 2/3-án a költségesebb egyszikű- és ún. kereszt-spektrumú (egy- és kétszikűirtó) gyomirtó szereket alkalmazzák.

Az őszi búza gyomirtásában évről évre fokozódó problémát jelent az egyszikű gyomnövények elleni védelem. Ki kell emelnünk a nagy széltippan, vadzab, parlagi ecsetpázsit és az egyre feljövőben lévő rozsnok fajok fertőzését, amelyek megjelenése bár az ökológiai és talajtulajdonságoktól függően regionális, de annál komolyabb gondot jelentenek a termelőknek.