Az őszi búza gyomirtásában évről évre fokozódó problémát jelent az egyszikű gyomnövények elleni védelem. Ki kell emelnünk a nagy széltippan, vadzab, parlagi ecsetpázsit és az egyre feljövőben lévő rozsnok fajok fertőzését, amelyek megjelenése bár az ökológiai és talajtulajdonságoktól függően regionális, de annál komolyabb gondot jelentenek a termelőknek.

A pásztói Agro-Produkt Kft. növényvédelmi szakirányítójának tapasztalalatai

Európa fejlettebb országaiban a búza és a kukorica gyomirtás hektárköltsége közel esik egymáshoz. Tőlünk Nyugatra és Északra ugyanis a kalászosok gyomirtásában a legtöbb esetben az egyszikű gyomok elleni megfelelő védelem jelent komoly kihívást. A kezelt terület kb. 2/3-án a költségesebb egyszikű- és ún. kereszt-spektrumú (egy- és kétszikűirtó) gyomirtó szereket alkalmazzák.

A 2009-es évjárat eredménye a repcetermesztők egy részénél visszavette a korábbi években elért nyereséget. A fő okok az irreális ár mellett az áprilisi tavaszi szárazság, a drágán vett fejtrágya adagok kárba veszése és a tavaszi rovarkártevők látványos kártétele voltak.

Az elmúlt két évben betakarított repce területek és terméshozamok alapján elmondható, hogy a repce Magyarországon is a “szükségnövény” kategóriából a hasznot hozó növények sorába lépett elő.

A népi hagyomány úgy tartja, ha újév napján férfi látogatja meg először a házat, egész évben szerencse mosolyog a ház lakóira. Ha azt nézzük, hogy 2010 első munkanapján régi jó barátunkat, Herceg Zsoltot látogattuk meg Csaholcon, akkor reméljük, meghozzuk neki ebben az évben is a szerencsét. Mire is értjük ezt?

A nagy széltippan a legnagyobb területen fertőző egyszikű gyomnövény napjainkban a kalászosokban. Az ellene való védekezés egyik módja az ősszel elvégzett gyomirtószeres kezelés. Az őszi gyomirtás mind a nagyszéltippan, mind a magról kelő kétszikű gyomnövények elleni harcban és mind a kultúrnövény szempontjából több haszonnal jár. A Logran 20 WG, elsősorban kettős, levélen és talajon keresztüli hatásának köszönhetően kiválóan alkalmas a gyomirtás őszi elvégzésére és használata során az előbb felsorolt előnyökkel lehet számolni.

Az elmúlt időszakban már szinte „természetessé” váló hozam- és áringadozások miatt a növénytermesztés jövedelmezősége 2010-ben is vélhetően nehezen kalkulálható előre. Ezért a tavaszi vetésekkel kapcsolatos döntéshozatalnál meghatározó jelentőségűvé válik a termésbiztonság és a költséghatékonyság. Az alacsonyabb költségszint mellett realizálható nagyobb termés és termésbiztonság eléréséhez üzemi szinten azonban szélesebb faj- és fajtaszortiment szükséges.

Az szélsőséges időjárási viszonyokhoz, és fokozódó termelői elvárásokhoz alkalmazkodva, a Dow AgroSciences elkezdte a hagyományos termesztési technológiával termeszthető kukoricafajták új generációjának bevezetését a Magyar piacra. Ezeknek a nagy termőképességű, a változó klimatikus, és termesztési viszonyokhoz messzemenően alkalmazkodó, ezért kimagasló termésbiztonságot nyújtó kukorica hibrideknek az első képviselője a DA SCIPIO (FAO 430).

A francia EURALIS SEMENCES csoport legújabb saját leányvállalataként, régi-új márka képviseletét látja el a 2009. november elején elindult EURALIS VETŐMAG Kft.

A szárazság okozza a kukoricatermesztés legnagyobb termésveszteségeit, minden más hatást megelőzve. A Pioneer nemesítői több évtizede elsőrendű célként tűzték ki, hogy szárazságtűrő kukorica hibrideket hozzanak létre. Magyarországon is régóta folynak a tesztelések, hogy a száraz kontinentális éghajlathoz legjobban alkalmazkodó hibrideket tudjuk ajánlani a termelőknek. A hódmezővásárhelyi Pioneer nemesítő és kutató állomás működésével még nagyobb erőfeszítések folynak ez irányban.

Már nagyon sok szó esett az őszi kalászosok tavaszi bokrosító hengerezéséről. Továbbra is egyre többen alkalmazzák ezt a technológiát hozamfokozás és növényvédelmi célokból. Mi is nagyon sok gazdálkodóval tartjuk a kapcsolatot, akik sikerrel használják a Güttler technológiát erre a célra is.

A Fejér megyei Füle községben járva találkoztunk Varga Szabolcs növénytermesztési ágazat vezetővel. Beszélgetésünk célja a 2009-ben vásárolt Rauch Axis műtrágyaszórók első tapasztalatainak értékelése.

Lassan eltűnnek az utcákról a kidobott, elszáradt karácsonyfák, lassan megjelennek a bevásárló központok polcain a vetőmagok. Ez egy dolgot jelent a gazdának: véget ért az ünnepek, a jóleső pihenés időszaka, ideje munkához látni, készülni a következő szezonra. Itt az ideje felmérni a gépeink állapotát is. Ha tavaly kijavítva, a karbantartási feladatokat elvégezve tároltuk el a gépeket, akkor nagy meglepetés nem érhet minket, hacsak haszonvas gyűjtők rá nem találtak a gyengén őrzött eszközökre. Amennyiben a gépeinket nyáron, vagy az ősszel nem készítettük fel a következő szezonra, akkor ezt most kell megtegyük.

Földünk népessége az utóbbi száz évben robbanásszerűen megnőtt, ezzel párhuzamosan pedig egyre jobban előtérbe került az élelmiszerellátás kérdése is. Míg az 1900-as években a világ népessége alig haladta meg a 1,5 milliárdot, addig ez a szám 1980-ra már 4 milliárd fölé nőtt, napjainkban pedig már közelebb van a 7 milliárdhoz, mint a hathoz. Négy-ötször annyi ember szükségszerűen több élelmiszert fogyaszt, és az élelmiszer-előállításnak lépést kell tartania a megnövekedett igényekkel. Az emberiség hamar felismerte, hogy nagyobb terméseredmények érhetőek el a talaj gondozásával, a terméssel elvitt tápanyagok visszapótlásával. A műtrágyák használata a XX. század második felében terjedt el, és ennek –valamint az új fajtáknak- köszönhetően a termésátlagok a korábbiak többszörösére nőttek.

Napjaink növénytermesztésében az egyik leggazdaságosabban termeszthető növény a repce. A mai modern agrotechnikával már nem álom a 4-5 t/ha termésmennyiség. Az ilyen terméseredmény azonban csak megfelelő tápanyagellátással érhető el. Ezen belül is kiemelkedő a mikroelem pótlás, amelyet gazdaságosan csak levéltrágyázás formájában oldhatunk meg.

2010. március 21-én nyitja meg kapuit Brnóban

Az iparszerű sertéstartás legfontosabb szereplői a folyamatosan és megfelelő ütemben sok malacot fialó és felnevelő kocák. A kocától elvárjuk, hogy szünet nélkül szaporodjon, s legfeljebb csak a vemhesség 115 napja alatt „pihenjen”.

A kérődzőknek adott leggyakoribb élesztőtermékek az élősejtek, amelyek tejtermelésre gyakorolt pozitív hatása főként a korai laktációs időszakban figyelhetők meg. Az állatok reakciói azonban nem voltak meggyőzőek.