„Vigyétek jó hírünket” – Dékány András szóvivő

Az elmúlt hat évben tartott sajtótájékoztatókon, amelyeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban rendeztek, a sajtóértekezlet végén több százszor hangzott már el Dékány András, a tárca szóvivője szájából a cikk címében idézett mondat, miszerint: „Vigyétek jó hírünket!” Ezt a mondatot vélhetően még azok az újságírók is megjegyzik, akik csak esetenként járnak valamilyen okból az agrártárca sajtótájékoztatóira. Igaz ugyan, hogy az újságírók közül sokan ismerik az agrártárca jelenlegi szóvivőjét, mivel pályafutása során már megfordult a pult túloldalán, hiszen 20 évig volt maga is újságíró, de szóvivőként sem ismeretlen, mivel 4 éven át az egyik magyar nagy párt szóvivőjeként vált ismertté a széles nyilvánosság előtt. Azt azonban kevesen tudják, hogy milyenek is egy szóvivő hétköznapjai. Dékány Andrást erről kérdezte az Agro Napló. (Szerkesztői megjegyzés: az interjú tegező formában készült, mivel annak írója és a szóvivő nagyon régóta ismerik egymást, ezért ezen a formán nem változtattunk.)

Néhány hete rendezték meg a Baltikum legjelentősebbnek tartott élelmiszeripari seregszemléjét, a Riga Food 2008-at. A tizenharmadik „Riga Food” nemzetközi élelmiszeripari bemutatóra 37 országból érkeztek kiállítók, közülük 17 nemzeti standdal képviseltette magát. Az élelmiszeripari seregszemlén Magyarországot hivatalosan négy kiállító képviselte. A kiállításra az Agro Napló meghívást kapott.

November közepén immáron harmadszor rendezte meg a Magyar Növényvédő és Növényorvosi Kamara a Növényorvos Napot. A szakma összetartását és az aktuális tájékozódásra való igényét jelezte a nagyszámú résztvevő megjelenése azon a rendezvényen, amely céljaként a növényorvosok és növényvédő mérnökök naprakész információkkal való ellátását fogalmazta meg a növényvédelem területén bekövetkező változásokról.

A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivó- és technológiai vízből, valamint kis mennyiségű egyéb hulladékból áll.
Szakszerű kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlő, nagy mennyiségű hígtrágya környezetterhelő anyag, amelynek elhelyezéséről az állattartó telep üzemeltetőjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvő megoldása a szántóföldre történő kiöntözés, mivel a hígtrágya fő komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.

A fás szárú növények energetikai célú mezőgazdasági termesztése a világon és így hazánkban is újszerű termelési folyamatnak számít, bár Európában sokfelé, így hazánkban is több éve folynak a telepítésre, betakarításra és hasznosításra vonatkozó kísérletek. Azonban ennek ellenére az energiaültetvényekben telepített fás szárú növények termesztésében nem állnak rendelkezésre nagy termőterületekre kiterjedő hosszú távú tapasztalatok.

Szakmai gyakorlatom során a sertésegészségügyben, melyet egy Romániában lévő sertéstelepen végzek mint állatorvos, leginkább a légúti megbetegedések okoztak problémát, melyet a nem megfelelő tartáskörülmények, a hizlalda betelepítési rendszerének problémái, a karanténozási idő hanyagolása okoz legfőképpen.

A csírázó vetőmag kémiai védelméről írt tájékoztatóknak, szakcikkeknek szinte könyvtárnyi irodalmát lapozgathatja az érdeklődő gazda, de a világhálón is garmadával – hogy valami vetőmagos szakzsargonnal jellemezzem a sokaságot – jelennek meg a hivatkozások, ha valaki valamelyik kereső programba beírja ezt a kulcsszót. Ráadásul – mire ezek a sorok megjelennek, az éves csávázószer felhasználás döntő része már a vetőmagokra került, sőt ezekből a vetőmagokból kikelt növények már zöldellve borítják a határt. Ennek tudatában most nem is onnan indulnék el, hogy számba vegyük milyen szakmai érvek és tapasztalatok sorakoztathatók fel a vetőmagcsávázás érdekében, hanem egy röpke visszapillantás után megpróbálkozom valamiféle prognózist felvázolni a vetőmagkezelés esetleges jövőképéről.

Elcsépeltnek tűnő közhely, miszerint a megfelelő minőségű termés eléréséhez időt, pénzt és gondot kell fordítani a növény termesztésének minden egyes lépésére.

A nitrogén a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt jelentősen befolyásolja. A kijuttatott műtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben egyaránt a legnagyobb a felhasználása. Jelentősége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus vagy a kevésbé pontos humuszból történő becslés alapján történik.