„Vigyétek jó hírünket” – Dékány András szóvivõ
Az elmúlt hat évben tartott sajtótájékoztatókon, amelyeket a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban rendeztek, a sajtóértekezlet végén több százszor hangzott már el Dékány András, a tárca szóvivõje szájából a cikk címében idézett mondat, miszerint: „Vigyétek jó hírünket!” Ezt a mondatot vélhetõen még azok az újságírók is megjegyzik, akik csak esetenként járnak valamilyen okból az agrártárca sajtótájékoztatóira. Igaz ugyan, hogy az újságírók közül sokan ismerik az agrártárca jelenlegi szóvivõjét, mivel pályafutása során már megfordult a pult túloldalán, hiszen 20 évig volt maga is újságíró, de szóvivõként sem ismeretlen, mivel 4 éven át az egyik magyar nagy párt szóvivõjeként vált ismertté a széles nyilvánosság elõtt. Azt azonban kevesen tudják, hogy milyenek is egy szóvivõ hétköznapjai. Dékány Andrást errõl kérdezte az Agro Napló. (Szerkesztõi megjegyzés: az interjú tegezõ formában készült, mivel annak írója és a szóvivõ nagyon régóta ismerik egymást, ezért ezen a formán nem változtattunk.)
Néhány hete rendezték meg a Baltikum legjelentõsebbnek tartott élelmiszeripari seregszemléjét, a Riga Food 2008-at. A tizenharmadik „Riga Food” nemzetközi élelmiszeripari bemutatóra 37 országból érkeztek kiállítók, közülük 17 nemzeti standdal képviseltette magát. Az élelmiszeripari seregszemlén Magyarországot hivatalosan négy kiállító képviselte. A kiállításra az Agro Napló meghívást kapott.
November közepén immáron harmadszor rendezte meg a Magyar Növényvédõ és Növényorvosi Kamara a Növényorvos Napot. A szakma összetartását és az aktuális tájékozódásra való igényét jelezte a nagyszámú résztvevõ megjelenése azon a rendezvényen, amely céljaként a növényorvosok és növényvédõ mérnökök naprakész információkkal való ellátását fogalmazta meg a növényvédelem területén bekövetkezõ változásokról.
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll.
Szakszerû kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlõ, nagy mennyiségû hígtrágya környezetterhelõ anyag, amelynek elhelyezésérõl az állattartó telep üzemeltetõjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvõ megoldása a szántóföldre történõ kiöntözés, mivel a hígtrágya fõ komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.
A fás szárú növények energetikai célú mezõgazdasági termesztése a világon és így hazánkban is újszerû termelési folyamatnak számít, bár Európában sokfelé, így hazánkban is több éve folynak a telepítésre, betakarításra és hasznosításra vonatkozó kísérletek. Azonban ennek ellenére az energiaültetvényekben telepített fás szárú növények termesztésében nem állnak rendelkezésre nagy termõterületekre kiterjedõ hosszú távú tapasztalatok.
Szakmai gyakorlatom során a sertésegészségügyben, melyet egy Romániában lévõ sertéstelepen végzek mint állatorvos, leginkább a légúti megbetegedések okoztak problémát, melyet a nem megfelelõ tartáskörülmények, a hizlalda betelepítési rendszerének problémái, a karanténozási idõ hanyagolása okoz legfõképpen.
A csírázó vetõmag kémiai védelmérõl írt tájékoztatóknak, szakcikkeknek szinte könyvtárnyi irodalmát lapozgathatja az érdeklõdõ gazda, de a világhálón is garmadával – hogy valami vetõmagos szakzsargonnal jellemezzem a sokaságot – jelennek meg a hivatkozások, ha valaki valamelyik keresõ programba beírja ezt a kulcsszót. Ráadásul – mire ezek a sorok megjelennek, az éves csávázószer felhasználás döntõ része már a vetõmagokra került, sõt ezekbõl a vetõmagokból kikelt növények már zöldellve borítják a határt. Ennek tudatában most nem is onnan indulnék el, hogy számba vegyük milyen szakmai érvek és tapasztalatok sorakoztathatók fel a vetõmagcsávázás érdekében, hanem egy röpke visszapillantás után megpróbálkozom valamiféle prognózist felvázolni a vetõmagkezelés esetleges jövõképérõl.
Elcsépeltnek tûnõ közhely, miszerint a megfelelõ minõségû termés eléréséhez idõt, pénzt és gondot kell fordítani a növény termesztésének minden egyes lépésére.
A nitrogén a termés mennyiségét és minõségét is egyaránt jelentõsen befolyásolja. A kijuttatott mûtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben egyaránt a legnagyobb a felhasználása. Jelentõsége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus vagy a kevésbé pontos humuszból történõ becslés alapján történik.