Határidõs árupiac és a 2008-as gazdasági év termesztési adatainak vizsgálata
Az augusztusi idõszakban a fiatal gazdálkodókat érintõ rendelet került módosításra, valamint az erdõállomány felújítására igényelhetõ kiegészítõ támogatás.
Egy békétlen békési – Karsai József
Ez lehet a szlogenje a XXV. Buiatrikus Világkongresszus szarvasmarhák sántaságával foglalkozó szekciójának, melynek lényegesebb pontjait foglaljuk össze az alábbiakban.
Magyarországnak jutott a megtiszteltetés, hogy – ahogy az Agro Napló korábban már beszámolt errõl – az idei évben megrendezze a XXV. Jubileumi Buiatrikus Világkonferenciát, amelyet remek körülmények között, a budapesti Syma rendezvénycsarnokban tartottak meg 2008. július 6. és 11. között.
A szántóföldi növények termesztésének intenzitását, a tápanyagellátás, ill. a tápanyag-visszapótlás színvonalát a korábbi évszázadokban, az utóbbi évtizedekben is befolyásolta a Föld népességének növekedése.
– avagy az erõs gyapottok-bagolylepke fertõzés és annak lehetséges következményei
A jó minõségû termék elõállításának alapfeltétele a harmonikus növénytáplálás, melynek alapvetõ letéteményese a növény tápláltsági állapotának számszerûsített meghatározása.
Az utóbbi egy-két évben olyan hírek láttak napvilágot, hogy az Európai Unió be akarja tiltani a repülõgépes növényvédelmet.
Kombinált talaj-elõkészítés-vetésnek azt a munkafolyamatot nevezik, ahol a kapcsolt gépek a talaj felsõ rétegét a mag/növény igényeihez igazodó munkamélységben és a teljes munkaszélességben fellazítják, majd az így elõkészített talajba – még ugyanabban a munkamenetben – a magvak elvetésre is kerülnek.
A mezõgazdasági gépgyártásban, a mezõgépfejlesztésben a magajáró szecskázógépek területén újabb és újabb típusokkal jelentkeznek a gyártók.
Manapság az elõretekintõ gazdák, a kis- és nagyüzemek irányítói mindinkább a nagyobb teljesítményû, korszerû traktorokat vásárolják, amelyeket a szántóföldön és a közúton egyaránt hatékonyan akarnak kihasználni.
Az õsszel megjelenõ népes seregélycsapatok jelentõs kárt okozhatnak a szõlõben, ezért ne hagyjuk védtelenül az ültetvényeket – tanácsolja a szakértõ.
Magyarországon a XIX. sz. közepén még ugaros földmûvelési rendszer és az ennek megfelelõ termelõeszközök használata volt általános.
A gyakorló mezõgazdászt mindig is foglalkoztatta az a gondolat, miként lehetne a növénytermesztésben a növény egyed számára a legkedvezõbb feltételeket biztosítani.
Magyarországon a talajkímélõ mûvelés eszméje a 19. század elejére vezethetõ vissza, ekkor (1818) alkotta meg Pethe Ferenc a „Magyar Szántó-vetõ”-t, azaz az elsõ magyar mûvelõ-vetõgépet.