A magyar agrárgazdaság 2004. május elsejével a Közös Agrárpolitika (KAP) kedvezményezettjévé vált, így ma már a hazai gazdák is igénybe vehetik az EU közvetlen támogatásait, és haszonélvezői lehetnek az EU-val közösen finanszírozott, (úgynevezett társfinanszírozású), az EU Strukturális Alapjaiból származó támogatási konstrukcióknak.

A bábolnai „Vágjon egészségére!” pontgyűjtő akciós márciusban kezdődött és augusztus közepéig tartott. Az akció keretében majdnem 1500 nyereményszelvény érkezett be a cég központjába, amely szám a kiadott szelvények számát tekintve (20000 db) nagyon szépen cseng.

A szántóföldi növénytermesztés igen fontos kérdése a talaj és a növény kapcsolatának olyan irányba történő befolyásolása, hogy a talaj termékenységét, valamint a növényben rejlő potenciális termőképességet a lehető legkedvezőbb összhangba tudja hozni.

A kukorica a szántóföldi növénytermesztésünk egyik legfontosabb növénye. A hazai talajadottságok és éghajlati viszonyok következtében az egész ország területén jó minőségben, megfelelő hozamokkal és jövedelmezően termeszthető.

A kajszibarack Nyugat- és Közép-Ázsia területéről származik, onnan került Görögországba, Itáliába és Európa más államaiba. Európában leginkább Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország és Románia jár élen, valamint Magyarország, ahol egyes fajtákat hungaricumként említhetünk.

Az exportorientált víziszárnyas ágazat nemzetgazdasági szempontból fontos terület, tradicionális, magas értékű speciális magyar termékekkel. Kiemelkedő ezek közül a libamájtermelés, a hazai baromfiipar egyik legjövedelmezőbb ágazata, amelynek jelentőségét az utóbbi két évben a libahús-termelésben elszenvedett drámai piacvesztés még inkább növeli. Helyzete stabilizálódni látszik, pozícióját azonban csak radikális átalakítással lesz képes megtartani.

Bár a borjaknál és szarvasmarhánál történő mannán-oligoszacharid (MOS) felhasználást értékelő adatok mennyisége egyelőre még nem elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye egy meta-analízis elvégzését, a MOS alkalmazása világszerte exponenciálisan nő a kérődző és nem kifejlett kérődző állatfajoknál.

Hazai viszonylatban közel 7500 tenyészetben kb. 1 milló anyajuhot tartunk számon. Ennek a létszámnak majdnem a fele három megyében (Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) koncentrálódik. A legkevesebb tenyészet és anyajuh Vas megyében van. A juhtartás nagyrészt extenzív módon, legeltetésre alapozva történik. Ez a tartási forma jelentősen befolyásolja az állományok egészségi, különösen parazitológiai állapotát.