A növényápolási feladatokkal összefüggő művelőutas vetést a sűrűn sorba vetett kultúrákban (pl. kalászos gabonák) akkor alkalmazhatunk, ha rendszeres növényvédelmet és késői fejtrágyázást szeretnénk végezni.

A napraforgó tenyészidejéből a virágzás végétől a technikai érésig tartó életszakasz a napraforgó termesztés legfontosabb „rizikófázisa” Az érést közvetlenül megelőző tenyészidőszak, valamint a fiziológiai és technikai érés között eltelt időszak klimatikus és kórtani viszonyai, minden növényfajnál befolyásolják a termés mennyiségét és a minőséget, de a napraforgó speciális kórtani viszonyai miatt ezt az időszakot joggal tekinthetjük a tenyészidő legfontosabb rizikófázisának.

A statisztikai adatok szerint a világon a szója az 5. legnagyobb vetésterületen termesztett növényfaj. Termesztése Kínában kezdődött. Radiokarbon módszerrel már az i.e. 5000 3200 évekből származó kövületekből is kimutatták. Az első írásos feljegyzés az i.e. 2300 2800 közötti időkből származó füves könyvben a Pen Tsao Kang Mu-ban található meg (Materia Medica).

A talaj egyik legfontosabb tulajdonsága a termékenység, amelyet a talajban lejátszódó folyamatok, és számos egyéb jellemző határoz meg. A talaj típusa és az abból adódó fizikai és kémiai tulajdonságok behatárolják a termőhely értékét.

A kérődző állatok takarmányozásában főként a magyar mezőgazdaság korábbi időszakában játszottak fontos szerepet a különböző őszi- és tavaszi takarmánykeverékek. A nagyüzemek úgynevezett „zöld futószalag”-ot állítottak össze belőlük.

A gyep nem más, mint a különböző évelő növényfajokból (fűkeverékek, pillangósok és egyéb takarmányozás szempontjából értékes növényfajok, pl. vadontermő gyógynövények) létrejött, vagy mesterségesen kialakított növénytársulás, mely a talaj – növény - és a legelő állat bonyolult egymásra hatása, kölcsönhatása következtében a folyamatos változás állapotában van.

A szemes kukorica biztonságos tárolása és további raktárkapacitás szabaddá tétele az idei évben a várha-tó nagyobb hozamok miatt különösen fontos. A termé-nyek biztonságos tárolását a szárítás mellett (vagy helyett) megoldhatjuk propionsavas tartósítással és hangyasav alapú készítmény segítségével történő er-jesztéssel egyaránt.

Az egyik év a másik után ..... gondolhatjuk most, hogy a tavalyi rendkívüli évet követte egy újabb rendkívüli évjárat. A százéves aszály- és hőségrekordot olyan év követette, melynél kedvezőbbet aligha várhatnánk az őszi kalászos gabonák kívánt, gazdaságossá tehető termesztése szempontjából.

A talajlakó kártevők több növényen károsítanak, és több évig fertőzhetik a területet. A vetések előtt a talaj alapos előkészítése, a talajfertőtlenítés fontos feladata a szántóföldön gazdálkodónak. Ha több évig elhagyjuk ezeket a munkákat, a talajban élő károsítók felszaporodására számíthatunk.

Hazánkban a silókukorica nagyobb arányú termesztése a II. világháborút megelőző években kezdődött, korábban silózás céljára csalamádét termesztettek. Termőterülete a kérődző állatállomány létszámcsökkenésével arányosan lecsökkent, az utóbbi időben 130 ezer ha körül alakul.