A hazai szántóföldi növénytermesztésben a kalászos gabonafélék részaránya jelenleg 40-42% között változik évente. A statisztika a gabonafélékhez sorolja a kukoricát is, mellyel együtt a vetésterület közel 70%-án folyik e növényfajok termesztése.

Országosan elterjedt kártevő, amelynek a fellépésére változó mértékben ugyan, de minden évben számítani kell. Termesztett növényeink közül fő tápnövényei a repce és a mustár de kártételét retken és tarlórépán is megfigyelték. Gyomnövények közül a vadrepce (Sinapis arvensis), repcsényretek (Raphanus raphanistrum), mezei tarsóka (Thlapsi arvense), erdei kányafű (Roroppa silvestris) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba) a tápnövényei. Ősszel a fiatal repceállományok egyik legveszélyesebb kártevője.

Amióta a FÖLD „anyánk” helyzete a tudósok szerint katasztrofális (a jó levegő, a tiszta víz, és az élelem hiánya miatt) azóta az alternatív az ún. „mentő” növények jelentősége világviszonylatban megnövekedett.. Így került előtérbe az olajos növények között a repce. Ezért látjuk Nyugat-Európában április-májusban a nagy sárga táblákat. Ezért került a repce helye világviszonylatban az ötödik helyről a második helyre.Ezért látjuk Nyugat-Európában április-májusban a nagy sárga táblákat. Ezért került a repce helye világviszonylatban az ötödik helyről a második helyre.

Szántóföldjeinken hamarosan kezdődik az őszi káposztarepce talajelőkészítése és a vetés előkészületei. A gazdálkodóknak célszerű számbavenni a várható feladatokat, így a gyomírtási módok lehetőségeit is. Annál is inkább időszerű a feladat, mivel az őszi káposztarepce gyomírtása minden évben új helyzet elé állítja a gazdaságok szakembereit.

A tápanyagellátás a sikeres növénytermesztés egyik meghatározó tényezője. Nem lényegtelen azonban, hogy milyen anyagok felhasználásával, milyen adagban, milyen időpontban és milyen térbeli elhelyezésben juttatjuk ki a tápelemeket.

Az EU csatlakozás GOFR betűkkel rajzol bűvös kört a közvetlenül támogatandó növények köré. A kimondhatatlan betűszó a gabona, olajos, fehérje és rost növények kezdőbetűiből származik. A támogatások felöl nézve, tehát körön belül vagyunk, ami bizony jól jön a jövedelmezőségi oldalon.

Az idei évben az előző évekhez képest jóval nagyobb hozamra számíthatunk a szemes termé-nyeket illetően. Ez egyrészt örömteli, másrészt raktározási gondokat vet fel, és fel kell készülni a termények egy részének hosszú időre történő tárolására. A biztonságos tárolás lehetséges módszere takarmányozási célú termények esetében a szerves savakkal történő tartósítás.

Szemes termények tartósítása A szemes termények szervessavas tartósításának legfőbb oka és indoka, hogy a nagy tömegű és hosszú idejű tárolás alatt mindig történik valamilyen, a minőséget, a takarmányhigiéniát rontó esemény. Leggyakrabban a visszanedvesedés és annak következményei.

Az iparszerű gazdálkodás eredményeként a XX. század második felében a gyengébb termőhelyi adottságokkal rendelkező régiókban is látványos hozamnövelés valósult meg. A természetes inputok helyett mesterségesek alkalmazása (műtrágyák, növényvédő szerek, egyéb hozamfokozók), és nagyarányú peszticid felhasználás indult.