Az elmúlt évtizedet követően a két növényt az alacsony területi hatékonyság, illetve a termésátlagok évek közötti jelentős ingadozás jellemezte. A jelenlegi átlaghozamaink az EU országokétól lényegesen elmaradnak, műtrágya felhasználunk pedig ezen országokénak alig éri el az 50%-át. Jellemző még a többi erőforrás kényszertakarékossága (minőségi vetőmag, növényvédőszerek stb...).

A növénytermesztési munkák jellegükből eredően nemegyszer munkacsúcsot jelentenek. Így van ez a tavaszi munkakezdeteknél, amikor a telet követően a növények vetési idejének figyelembe vétele mellett az egyes kultúrák vetése történik. E munkacsúcs, vagy más néven kampányidőszak a kukorica vetésével lezárul. A következő nagy kampánymunka júniusban veszi kezdetét, mert a május-június elejei kaszálásokat követően a hónap vége felé már kezdetét veszi a legnagyobb nyári munka, az aratás.

2002. évben az FVM kimutatása szerint 155.024 ha-n vetettek őszi káposztarepcét az országban. A szokatlanul hideg téli időjárási körülmények hatására országosan rendkívül nagymértékű volt a kifagyás. Más növényfajok esetén (pl.: őszi búza, őszi árpa) és komoly károsodás érte a termelőket.

„Sok minden szól bele abba, hogy mekkora a gazda termése. Először is az időjárás, amelyről a gazda nem tehet. De viszont az időjárás is sokról nem tehet, amit ráfognak…. A kevés, vagy rossz termésnek sohasem egyedül az időjárás az oka. A termés sikerülte nem kis mértékben függ a gazda tudásától és szorgalmától is.” Gyárfás József (1927)