A cukorrépa termesztés közgazdasági helyzete, megítélése, a termesztés lehetőségei és feltételei jelentős mértékben megváltoztak az utóbbi években. A termőterület az elmúlt tizenöt évben a közel 140.000 ha-ról kevesebb, mint felére csökkent. Az idei évben várhatóan 70-75.000 ha lesz a betakarítható terület.

A kukoricabogarat Magyarországon először 1995 – ben, Mórahalom környékén találták meg. A terjedése észak felé haladt, és azóta az ország teljes területén megtalálható. A bogár gyors felszaporodása következtében az ország déli megyéiben már 1999 – ben gazdasági kárt okozó gyökérkártétel jelentkezett, 2000 – ben pedig több mint 1000 ha – on üzemi védekezésre került sor. A kukoricabogár zárlati károsító.

Környezetünk védelme napjainkra a társadalmi-gazdasági életünk meghatározó részévé vált. Környezetünk minden elemének (talaj, víz, levegő) állapota a nem megfelelő használat következtében az elmúlt évtizedekben lényegesen romlott. A mezőgazdaság – melyet az egyik, bár nem a legnagyobb környezetszennyezőnek tartanak számon – sokat tehet azért, hogy környezetünk állapota a továbbiakban ne romoljék.

A mezőgazdasági termékek minőségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelők figyelmét erőforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerű tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségű és jobb minőségű terméket állíthatunk elő, biztosíthatjuk talajaink termőképességének megőrzését is. A korszerű kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlődés alapjait.

A szántóföldi növények termesztése ciklikus, az év jól körülhatárolható időszakához kötődik. Ugyanakkor a gazdálkodás folyamatos tevékenység és nem fejeződik be a nyári betakarítású növények aratásával. Más szavakkal, az évenként ismétlődő újratermelés évszakokon, éveken átívelő gondos tervezés és évszakokon, éveken átívelő gondos gazdálkodás.

A termesztett növényeink - köztük a szemestermények - egyik, ha nem a legfontosabb tulajdonsága a nedvesség- ill. víztartalom, amely a termesztéstechnológia (a betakarítás utáni kezeléseket is beleértve) minden szakaszában meghatározó paraméter. A pontos víztartalom meghatározás szempontjából a legkritikusabb a közvetlen betakarítás előtti és utáni időszak.

A talajművelés és a hozzá szorosan kapcsolódó tudományágak (fizika, kémia, biológia, talajtan, műszaki tudományok stb.) fejlődése, a kulturnövények termesztéstechnológiai elemeinek korszerűsödése, új művelőeszközök kifejlesztése a művelési irányzatok és rendszerek átértékeléséhez is hozzájárult.