A mezőgazdaság jövője elképzelhetetlen egy kompatibilis interfész nélkül, amellyel összekapcsolhatjuk a traktort, a fedélzeti számítógépet és a munkagépeket. Az információs társadalom már régóta a "rendszerekben gondolkozás" elvét tartja szem előtt. A szigetmegoldások ideje lejárt. A jövő mezőgazdaságában ahol intelligens, a pillanatnyi munkakörülményekhez alkalmazkodó munkagépek segítik a munkát elképzelhetetlen, hogy minden munkagép külön kezelőpanellel, vagy ellenőrzőmonitorral rendelkezzen.

A nyers tej minőségi kezelésének feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 1/2003. (I.8.) FVM-ESZCSM együttes rendelete 2.sz. melléklet VI. fejezete tartalmazza.

A továbbiakban szeretnénk bemutatni egy olyan gyártási eljárást ami nem ismeretlen de nálunk igen kevés publicitást kapott, pedig jobban belegondolva „létünk” biztonsága érdekében egy meghatározó eljárás lehet.

A növényvédelemről szóló 5/2001.(I. 16.) FVM rendelet, illetve az ezt módosító 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet kötelezően előírja a növényvédő gépek típusvizsgálatát és a permetezőgépek időszakos ellenőrzését. Az előző számban a gépek típus minősítésének rendszerét mutattuk be, ez alkalommal permetezőgépek felülvizsgálatáról foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat, és ismertetjük a tervezett intézkedéseket.

Magyarországon a szálastakarmányok döntő többségét a gyep és a lucerna adja. A lucernát az állattenyésztés igényeitől függően, ill. a kismértékű takarmányfeldolgozás igényének megfelelően, mintegy 300-350 ezer ha-on termesztjük és ez évente - az időjárási viszonyoktól föggően - általában 4, jó esetben 5, kedvezőtlen időjárás esetén 3 kaszálást ad. A kaszálható gyepterület 800 ezer ha-ra tehető, amelynek jelentős részén az első növedéket kaszálják, míg a sarjút legeltetik.

A mezőgazdasági termelésen belül – akár állattartás, akár növénytermesztés, vagy majori munkák területein – mindig megfogalmazódik az anyagmozgatási rendszer elemeinek kiválasztása során, hogy milyen rakodógépet válasszunk. Ennek a problémakörnek az áttekintése gondos előkészítést és megfontolást igényel. A kisebb agrár vállalkozások számának elterjedése adott gazdaságokon belül is csökkentette az anyagmozgatási műveletek idejét és mennyiségét.

Az elmúlt év szélsőségesen száraz időjárása, szinte az ország egészét sújtó aszály – sajnos – ismét bebizonyította, hogy a szántóföldi és kertészeti növények nagy részének növekedése, fejlődése csak mesterséges vízutánpótlással – okszerű gépi öntözéssel – biztosítható. Az okszerű öntözéssel olyan biztonsági faktor adható a kultúrnövények fejlődésének, amely a terméseredmények növekedésében realizálódik. Az elmúlt évben a gépforgalmazók összesen 109 db csévélhető dobos öntözőberendezést és 42 db szivattyús aggregátot értékesítettek, s a gépberuházások értéke meghaladta a 336 MFt-ot. A tavaly értékesített csévélhető dobos öntözőberendezések listáját az olasz RM gyártmányok különböző típusai vezetik (~ 27 %-kal), ezen berendezéseket – az értékesítés vonatkozásában – sorrendben az osztrák BAUER, a magyar FORRÁS, illetve az olasz IRRILAND gyártmányok követik. Az évenkénti jelentős gépberuházások ellenére az ország öntözésre „berendelkezett” területének (ez 300-350 Eha) jelenleg csak kb. egyharmadán végeznek mesterséges öntözést, így ez a minőségi növénytermesztés érdekében fokozatos növelésre szorul. A következőkben az öntözés eszközrendszere, valamint az esőztető öntözőberendezések kerülnek bemutatásra.