-
A hízómarhák elhelyezése
A húshasznosítású bikaborjakat és a továbbtenyésztéshez nem szükséges üszőborjakat a választás után a tej- és kettős hasznosítású állományokból származó ivadékokhoz hasonlóan rendszerint hizlalásra fogják.
-
Biostimuláció a nyúltenyésztésben
Ivarzás-serkentés természetes úton
A mai modern árutermelő telepeken általában 42 napos szaporítási ritmust, ún. ciklikus szaporítást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy az anyákat a fialás utáni 9-11. napon termékenyítik újra. Mivel a tejtermelésért és a szaporaságért felelős hormonok antagonizmusa miatt a szoptató anyák gyengébben ivarzanak és emiatt rosszabbul vemhesülnek, szükségünk van olyan módszerekre, melyek a szoptató anyáknál serkentik (szinkronizálják) az ivarzást, és végeredményben így jobb szaporasági mutatókat érhetünk el.
-
Új kihívások az alternatív tojótyúktartás bevezetése során
A holland kormány már az Európai Unió tojótyúktartásra vonatkozó szabályozását megelőzően támogatta a ketreces tojótyúktartás átalakítását alternatív tartási módra mélyalmos rendszer és tojóház bevezetése révén. A tartási mód változtatása szemléletváltozást tesz szükségessé: a ketreces tartásnál a technika állt a középpontban (system management), az alternatív mód során az állat igényei az elsődlegesek (bird management). A tyúkok nagyobb mozgási szabadsága többletfeladattal jár az állattartó számára. Nehézséget okozhat a nagyobb élőmunka-igény, a fészkeken kívül megtojt tojások (ún. alomtojás) kezelése, a nagyobb ammónia- és porterhelés, betegségek gyakoribb előfordulása és következményeként a tojás fajlagosan nagyobb önköltsége. A következőkben az állatok tartásának új szempontjait mutatjuk be, melyek figyelembevétele az alternatív tojótyúktartásra való átállás során szükséges a megfelelő termelési eredmények elérése érdekében.