Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetőséget biztosítanak a minőségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánvaló. Kedvező adottságaink ellenére azonban csak az a gazdálkodó bízhat hosszú távon a fennmaradásában aki képes a piaci szereplők technológiai igényei által meghatározott, igen szigorú minőségi követelmények teljesítésére.

Az Európai Unió a szőlő és bortermelést piaci eszközökkel szabályozza. Teljes jogú tagság esetén (2004. május 1-től) ezt a rendszert Magyarországnak is át kell vennie. A szőlő és bor ágazat szabályozása, rendtartása más ágazatokhoz képest több új követelményt támaszt, nagyobb fegyelmet követel. Ez esetben a rendtartás szó szerint is értendő! Szemléletváltásra EU tagságunktól függetlenül is szükség van, mivel a világban jelentős változások zajlottak le ezen a területen. Európában a 80-as évektől folyamatosan állandósult a túltermelés, csökkent a fajlagos borfogyasztás (2000-ben a világ termelése 283 millió hl, fogyasztása 219 millió hl volt, ennek megfelelően 60 millió hl eladatlan készlet halmozódott fel). Megváltozott a fogyasztás szerkezete is. Nőtt az érdeklődés a minőségi borok iránt. Egyidejűleg élesedett a nemzetközi verseny, ahol hagyományos piacvédelmi eszközeink a 25 EU tagországon belül nem állnak rendelkezésre, és a harmadik országok felé is korlátozott.

2008/09-ig a mezőgazdasági árak stabil növekedését prognosztizálja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Különösen a húspiac árai emelkednek, kevésbé a gabonaárak.

A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos egyéb fogalmak, kifejezések

Vízfelhasználás hatékonysága: egységnyi fitoprodukció előállításához elhasznált ETakt. Kifejezése: sza. kg/l víz

Szárazsági index (ariditási index) = E0/P, ahol E0 = a levegő párologtató képessége mm-ben, P = csapadék mm.

Mivel a levegő párologtató képessége a hőmérséklettől és a légmozgástól is függ, ezért esetenként E0 helyett E0t-t (tényleges párologtatást) szerepeltetnek a képletben. Az egynél nagyobb hányadosok növekvő légköri szárazságra utalnak, öntözéskor pedig veszteségforrásként jelennek meg. A szárazsággal összefüggésben több kifejezés is használatos:

A borkezelő anyagok közül legnagyobb választék a bentonitokból állnak rendelkezésünkre, amelyek ma már alapvető borászati segédanyagnak minősül. A közelmúltban végzett összehasonlító vizsgálatok alapján ismertetjük a fontosabb bentonitokat és a velük kezelt Irsai Olivér bor összetételének alakulását.

Nehéz választás

2004 tavaszáig kell a tagországoknak nyilatkozniuk arról, hogy a 2003. júniusi egyezmény opciói közül melyiket választják. Az Agra Europe londoni hetilap szerint a közös agrárpolitika 40 éves történetében eddig nem fordult elő olyan nagymértékű különbség a gazdálkodók versenyhelyzetében, mint amilyen a jövőben előállhat a támogatás különböző elosztása, illetve mértéke miatt.

A világon évről-évre termelt szemes termények közül a búza, a kukorica és a rizs szolgálják legnagyobb tömegben az emberiséget. Közülük az elmúlt másfél évtizedben a kukorica állhatott fel legtöbbször a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Jelentőségét termőképessége, sokrétű felhasználhatósága (humán táplálkozás, takarmányozás, ipari alapanyag), genetikai és ökológiai plaszticitása, jó tömegkezelési tűrőképessége adják együttesen (1. sz. táblázat). Szerencsére hazánk szántóterületének több mint ¼-én a talaj alkalmas a kukorica termesztésére és a mostohább csapadékviszonyainkat leszámítva klímánk is kedvez különböző célú termesztésének. Ennek megfelelően vetésterülete, a mögöttünk hagyott másfél évtizedben mindig meghaladta az 1 millió ha-t (1,023-1,279 millió ha). Sajnálatos viszont, hogy a hozamok nagymértékben ingadoztak (3,50-6,71 t/ha), amiért az időjárási anomáliák csak részben okolhatók. A közel 100 %-os ingadozást minél rövidebb időn belül 6-7 t/ha között kellene stabilizálnunk, mintegy EU tagságunk beköszöntőjeként. Ezt azért is említjük, mert az Unió jelentős kukorica importőr és nem nehéz kiszámítani, hogy 6,5-7,5 millió t évi termés mennyivel járulhatna a GDP-hez (csak a 2003. évi EU intervenciós kukorica árat: 101 €/t alapul véve), mekkora export alapot képezne a felesleg. Ráadásul ezek a számok még csak a takarmány kukoricában rejlő lehetőségeket villantották fel. Hajlamosak vagyunk ugyanis megfeledkezni hibridvetőmag-exportunk, csemege- és pattogatni való kukoricatermesztésünk jelentőségéről. Maradjunk azonban továbbra is a takarmány kukoricánál, annak is egyik legizgalmasabb kérdésénél, a fajtaválasztásnál és a vetőmagvásárlásnál (1. sz. ábra).

Az olvasó számára talán érdekes lehet, hogy vetésterületi nagyságához képest milyen nagy a minősített burgonyafajták száma. A világon minősített fajták száma jelenleg kb. 1900 db, és ebből több mint 500 fajta Európában van. Hazánkban a 10 évvel ezelőtti 12 fajtával szemben a Nemzeti Fajtajegyzékben 55 fajta szerepel. Az elmúlt évtizedben a mennyiségi változáson kívül jelentős minőségi változások is történtek a hazai fajtaösszetételben. Addig, amíg a korábbi fajtajegyzékek csak érésidő alapján csoportosították a fajtákat - lévén azok szinte kivétel nélkül „asztali” burgonyák, a mai hivatalos fajtajegyzék az étkezési burgonyák mellett az érésidőn belül elkülöníti a különböző hasznosítási célú élelmiszeripari burgonyákat (chips, pommes-frites, püré-pehely, valamint saláta és desszert)

A napraforgó vetésterülete 504.946 ha volt. Az országos termésátlag 1,9 t/ha, ami rendkívül kedvezően alakult az aszályos évjárat ellenére.