Az AGRO-NAPLÓ előző (2004/1-2.) számában a széles (45-76 cm) sortávolságú szántóföldi kultúrnövények - a köznyelvben: kapásnövények - magvainak vetésére használt különböző szemenkéntvető gépek jellemző technikai-műszaki megoldásai, főbb szerkezeti elemei, illetve alkalmazási területeik kerültek ismertetésre. A következőkben a vetőmagvak és a vetőszerkezetek kapcsolata mellett, a kapásnövények (pl. cukorrépa, kukoricák, napraforgó, stb.) magvainak vetésére alkalmazott szemenkénti vetőgépek felkészítésére, üzemeltetés előtti ellenőrzéseikre, beállításukra, valamint üzemeltetésükre kívánunk tanácsokat, ajánlásokat adni.

A tápanyag tenyészidőben történő kijuttatásának a növénytermelés teljes vertikumában fokozott jelentősége van jelenleg is. Az ésszerű, agrárstratégiai súlypontú gép- és technológiafejlesztő ismereteknek, illetve az azok eredményeit felhasználó üzemi adaptációknak - a növényi kultúrák termeléstechnológiájában is - a már jól ismert és bevált agronómiai, illetve agrotechnikai elemekre kell támaszkodni.

A különféle növényi tápanyagok optimális mennyiségének időben és egyenletesen történő kijuttatása a terméseredmények növelésének egyik alapfeltétele. A műtrágyák jelentősége a mezőgazdasági termelésben szükségszerű, mivel a szerves és hígtrágyák a növénytermesztés során a talajból kivont tápanyagok pótlására csak a szerves trágyák nem mindig elegendőek. A műtrágyák használata a napjainkban sem nélkülözhető, de a mennyiségi szemléletű kijuttatást fel kell váltsa a fenntartható gazdálkodás elérését biztosító minőségi - a hatékonyságot fokozottan figyelembevevő - tápanyag kiadagolás.

A vegyszeres növényvédelem nemcsak a termés mennyiségét és minőségét nagymértékben meghatározó technológiai műveletsor, hanem a környezetre számottevő veszélyt jelentő tevékenység is. A védekezési eljárások eredményessége és a környezetre gyakorolt hatása nagyban függ az alkalmazott gépektől. A növényvédő gépek kialakítása, és műszaki állapota meghatározza, hogy a vegyszerek milyen pontossággal kerülnek felhasználásra, mennyire egyenletesen jutnak el a célfelületre, milyen mértékben mennek veszendőbe, veszélyeztetve vagy károsítva a környezetet. Ezért a növényvédő gépek vizsgálata, ellenőrzése a fejlett országokban már régebben megkezdődött. Hazánkban a növényvédelemről szóló 5/2001.(I. 16.) FVM rendelet, illetve az ezt módosító 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet szabályozza a növényvédő gépek típusvizsgálatát.

Az állattartó telepeken végzett anyagmozgatás terén meglepően gyors ütemű fejlődés indult meg az elmúlt évtizedben. A munkafázisok jelentős időt, energiát, illetve költséget kötnek le, ezért napjainkban az állattartás gépesítettség fejlődésének szerepe átértékelődött. A korszerű üzemeltetés során csökkent a kézi anyagmozgatás, mivel ezek helyét átvette a gépesítettség megújítása.

A burgonya-, zöldség- és gyümölcs tárházakban a hőmérséklet csökkenése szellőztetéssel, hűtéssel vagy a kettő kombinációjával érhető el.
A hőmérsékletcsökkentés elve alapján a következő tárház típusokat kűlönböztetjűk

meg: