Az elmúlt hónapban rendezték meg a Budapest Vásárközpontban az idei év első jelentős agrárkiállítását az Agro+Mashexpo-t, ahol lapunk az elmúlt évek hagyományaihoz híven saját standdal képviselte magát. Nagy örömünkre szolgált, hogy nagyon sokan Önök közül megtisztelték lapunkat látogatásukkal, felkerestek bennünket a kiállítás ideje alatt, megosztották velünk gondjaikat, elmondták elképzeléseiket az elkövetkező időkről, lehetőségeikről.

A tápanyag tenyészidőben történő kijuttatásának a növénytermelés teljes vertikumában fokozott jelentősége van jelenleg is. Az ésszerű, agrárstratégiai súlypontú gép- és technológiafejlesztő ismereteknek, illetve az azok eredményeit felhasználó üzemi adaptációknak - a növényi kultúrák termeléstechnológiájában is - a már jól ismert és bevált agronómiai, illetve agrotechnikai elemekre kell támaszkodni.

A különféle növényi tápanyagok optimális mennyiségének időben és egyenletesen történő kijuttatása a terméseredmények növelésének egyik alapfeltétele. A műtrágyák jelentősége a mezőgazdasági termelésben szükségszerű, mivel a szerves és hígtrágyák a növénytermesztés során a talajból kivont tápanyagok pótlására csak a szerves trágyák nem mindig elegendőek. A műtrágyák használata a napjainkban sem nélkülözhető, de a mennyiségi szemléletű kijuttatást fel kell váltsa a fenntartható gazdálkodás elérését biztosító minőségi - a hatékonyságot fokozottan figyelembevevő - tápanyag kiadagolás.

„...ránk következett, amit évek óta vártunk.” Sokan, én magam is hosszú évek óta emlegetem, hogy a konszolidáció, a kihasználatlan kapacitások leépítése, a túlkínálat mérséklése elkerülhetetlen a hazai sertéshús szektorban. Az ágazat nemzetközi piacoknak való kitettségén mérsékelni csak az integrációs szint drasztikus emelésével tudunk. Most, amikor fájdalmas lépések sora előtt állunk mégis, mintha sokakat váratlanul érne a hír:

az előírásoknak és piaci követelményeknek meg kell felelni.

A vitaminok olyan, viszonylag kis molekulasúlyú szerves vegyületek, amelyek az anyagcsere folyamatokban nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A vitamin elnevezés az elsőként felfedezett tiaminból (B1-vitamin) ered, ahol az amin jelző az amino csoportra utal, a vit képző pedig a vital (életfontosságú) szóra. Az élő szervezetek anyagcseréjének folyamatos feltérképezését, megismerését követően egyre több olyan, a szervezet számára fontos kis mennyiségben előforduló anyag került felfedezésre, amelyről már a felfedezés pillanatában vagy később kiderült, hogy a vitaminok közé sorolható. A vitaminokat általában klasszikus módon nagybetűvel, néhány esetben a betűt számmal kiegészítve jelölik. Manapság az elnevezésben egyre inkább terjed a kémiai szerkezetre vagy a funkcióra utaló elnevezés. A vitaminok mennyiségét vagy nemzetközi egységben, (NE, IU, IE) vagy a gramm tört részében mili- vagy mikrogrammban (mg, μg) adják meg.

Manapság a sertéstermelőknek nem elsősorban a hosszabb távra történő tervezgetés jár a fejükben, hanem a rövid távú túlélés. Az, hogy hogyan tudja minél kisebbre fogni költségeit, s hogyan tudna megfelelni az oly sokat emlegetett „uniós elvárásoknak”.

Amit el kell ismernünk, az a hatékonyságbeli hátrányunk a mindennap kopogtató konkurenciával szemben. Ez alatt azt értem, hogy egységnyi takarmányból, még inkább egységnyi takarmány beltartalomból itthon kevesebb értékes húsárut tudunk előállítani, mint az európai exportra termelő gazdaságok. Az csak kevés vigaszt nyújt, hogy ma még a versenyképes termelési paraméterek mellett sem lehet nyereségesen termelni!

Lemaradásunk egy jelentős hányada köthető az emésztőszervi funkciók nem optimális működéséhez. Jelen írásomban a szuboptimális emésztés leggyakrabban előforduló okaival kívánok foglalkozni, ami nem feltétlenül nyilvánul meg klinikai tünetekkel járó betegségben, mégis relatív pazarlással vagy csökkent teljesítménnyel jár.Csak azokat az okokat szeretném kielemezni, amelyek állományszintű problémát okozhatnak, így olyan, egyedi eseteket ( pl. idegen test, végbélszűkület vagy elzáródás, csavar, stb.) nem tárgyalok, amely a populáció szempontjából nem bír jelentőséggel. Természetesen előfordulhat halmozottan jelentkező ilyen jellegű probléma, mint pl. a vastagbél megcsvarodása, de ezen esetekben mindig visszavezethető az alábbi ábrán feltüntetett valamelyik kategóriába tartozó okra ( a vastagbél halmozottan jelentkező csavarodása esetén gondolnunk kell a normál bélflóra megbomlására, amikor a gázképző baktériumok kerülnek túlsúlyba).

Nehéz választás

2004 tavaszáig kell a tagországoknak nyilatkozniuk arról, hogy a 2003. júniusi egyezmény opciói közül melyiket választják. Az Agra Europe londoni hetilap szerint a közös agrárpolitika 40 éves történetében eddig nem fordult elő olyan nagymértékű különbség a gazdálkodók versenyhelyzetében, mint amilyen a jövőben előállhat a támogatás különböző elosztása, illetve mértéke miatt.

Kalászos gabonák gyomnövényzete

Gabonavetéseinkben számos gyomfaj találja meg életfeltételeit. Az úgynevezett hagyományos gabona-gyomok közül a téli egyévesek leggyakrabban előforduló fajai a tyúkhúr (Stellaria media), árvacsalán-félék (Lamium spp.), veronika-fajok (Veronica spp.), pipacs (Papaver rhoeas), búzavirág (Centaurea cyanus), mezei szarkaláb (Consolida regalis), stb. A nyári egyéves gyomok közül a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), fehér libatop (Chenopodium album) és a szuláklevelű keserűfű (Polygonum convolvulus) tavaszi megjelenésére számíthatunk.