Szántóföldi növénytermesztésünk alappillére az EU-csatlakozást követően is:
A jó fajta és a kiváló minőségű vetőmag

Már az empírián alapuló gazdálkodási rendszerekben is nagy jelentõséget tulajdonítottak a jó tájfajtáknak és termésük legjavát válogatták ki továbbszaporításra. A fajták és a vetõmagok megjelenése a kereskedelemben szükségszerûen kiváltotta az egységes vizsgálati - ellenõrzési módszerek kialakulását, törvényi szabályozásokat. A fejlett mezõgazdaságú európai országok ezen a téren mind a mai napig élen járnak. Angliában már 1819-ben voltak fajtavizsgálatok. A vetõmagvizsgálatot Németországban Nobbe alapozta meg 1876-ban. Nekünk sincs pironkodni valónk, mert 1878-ban Deininger Imre Magyaróváron megalapította a Magyar Királyi Vetõmagvizsgáló Állomást, és elõdeink már 1895-ben megalkották a Vetõmagforgalmazási Törvényt (XLVI. törv.). Ettõl kezdve hazánk a XX. században nemzetközi elismertséget vívott ki a fajta-elõállítás, a vetõmagtermesztés terén és jelentõs exportõrré vált. 1970-1990 között nem ritkán a 200 000 ha-t is meghaladta a vetõmagtermõ terület, és az elõállított kiváló minõségû vetõmag 18-23%-át külföldiek vásárolták meg. Jó hírünknek köszönhetõen jelentõs EC termeltetést is folytattunk és számos országban megjelentek a magyar fajták. Sikereink több tényezõ együttesén alapultak. Remélhetõen a jövõben is tartani tudjuk a pozíciónkat, mert:

• ökológiai adottságaink kedvezõek;
• a fajta-elõállítás - vetõmagtermesztés - ellenõrzés - forgalmazás rendszerében jól felkészült szakembereink vannak;
• a rendszer szabályozásához mindig megalkottuk a szükséges jogi hátteret;
• vizsgálati, ellenõrzési metodikánk kompatíbilis az élen járó országokéval, nemegyszer szigorúbb is azokénál.

A cikk folytatódik tovább. Amennyibe Ön rendelkezik előfizetéssel kérjük jelentkezzen be. Ha még nem rendelkezik előfizetéssel, a cikk tovább olvasásához regisztráljon majd fizessen elő!