A Saaten-Union repcéinek európai sikerét a fajták és az MSL-hibridek teljesítménye biztosítja. Ezek a termőképesség, az olajtartalom, a stressztűrőképesség valamint az eredmények állandósága termőhelyektől valamint évjáratoktól függetlenül. Ezen tulajdonságok teremtik meg a repcetermelők számára azt a biztonságot és bizalmat, ami alapján olyan fajták mellett tudnak dönteni, amelyek a gyakran szélsőségesen eltérő termőhelyi és időjárási körülmények ellenére is biztos jövedelmezőséget nyújtanak. A Saaten-Union repcenemesítői, az NPZ valamint a Raps GbR Európában egyedülálló nemesítői hálózatot működtetnek Oroszországtól, Németországon, Anglián át egészen Franciaországig. A kiemelkedő nemesítői tevékenység mellett ez a széleskörű vizsgálati hálózat biztosítja azt, hogy a Saaten-Union stabil és innovatív partnere legyen a hazai repcetermesztőknek is.

Az elmúlt évtizedekben a traktorok funkciója is jelentős mértékben megváltozott, mivel az egyszerűen vontatásra használt gépek napjainkra egyértelműen univerzális erőgéppé alakult. A „csak” vontatást felváltotta a meghajtó-működtető-üzemeltető szemlélet. A gépek könnyű felépítésük és számos kiegészítő felszerelésük miatt - hajtott és rugózott mellső tengely, finom elosztású automatizált váltómű, fronthidraulika és TLT - alkalmassá váltak az olyan kisebb vonóerő-terhelést igénylő munkák ellátására, amelyek az erőgép mozgékonyságát, gyorsaságát, valamint sokoldalúságát igénylik.

BEVEZETÉS

A napjainkban tenyésztett holstein-fríz genotípusok üszőire jellemző, hogy a korábbiakhoz képest gyorsabban nőnek, jobb a takarmányértékesítésük, több szárazanyagot fogyasztanak, kevesebb zsírt deponálnak, és az endogén növekedési hormonszintjük is magasabb (Murphy, K. D. 1992). A születés utáni növekedést a genetikai hatások nem elhanyagolható mértékben befolyásolják. Ezek között meghatározó a születési súly (h2 = 0,53), a súlygyarapodás (h2 = 0,44), a születéskori marmagasság (h2 = 0,50) és a marmagasság-növekedés (h2 = 0,19). A testsúly és marmagasság közötti genetikai és fenotípusos korrelációk viszonylag magasak és pozitívak, ezért a két tulajdonság ellenőrzése együtt indokolt. A gyors fejlődésre irányuló szelekció eredményes lehet (Györkös I., 1997)

Energiaértékelés

A kérődzők nagyon változatos összetételű takarmányokat fogyasztanak, az abraktól a gyenge minőségű melléktermékig. Az anyagcsere során az elfogyasztott takarmányenergiát (bruttó energia) számos veszteség éri, melyek nagyságát a takarmány tulajdonságai is befolyásolják. E két legnagyobb veszteségforrás a bélsárral távozó energiamennyiség és az emésztéssel járó hőképződés. A takarmányok minőségétől függően a bélsárral a bruttó energia 20-65 %-a ürül.

A tejtermelés és a végtag felépítése között negatív kapcsolat van. A termelés növekedésével enyhén növekszik a sántasági esetek előfordulása, tehát a növekvő termelés mellett gyengül a láb és lábvégek szerkezete, ellenálló képessége. Ez azt jelenti, hogy a nagy termelésű tehenek között gyakoribb a mozgászavar és egyben azt is tapasztaljuk, hogy azok a tehenek, melyek kevesebb tejet adnak, nem is sántítanak annyit. Erre a kapcsolatra Lyons és mtsai. (1991) 0,48, Groen és mtsai. (1994) 0,26 erősségű összefüggést találtak. Különösen érvényes ez a laminitisz esetszám növekedésére. A lábvégek kívánatos értékmérő tulajdonságai a tehenek első laktációjában általában kis mértékű, negatív genetikai kapcsolatban vannak a tejtermeléssel (Foster és mtsai., 1989, Short és mtsa., 1992; Groen és mtsai., 1994). A magas tejtermelésre szelektált tehéncsaládok sántaságának kezelési költsége 20%-kal is megnövekedhet (Jones és mtsai., 1994). A nagy tejtermelés és a lábvégbetegségek miatti selejtezés között 0,20-0,27 erősségű genetikai kapcsolatot találtak Uribe és mtsai., (1995).

Hazánk ökológiai adottságai sok nyár végi- és őszi vetésű növényfaj termesztésére kínálnak kedvező lehetőséget. A termeszthető növényfajok sokféleségéből adódóan, a vetésidő július utolsó napjaitól október végéig tart, és ezalatt több, mint 1,5 millió hektáron kerül mag a földbe (1. táblázat). A sok növényfaj és társításaik termesztésének sikere jelentős mértékben függ attól, hogy növekedési-, fejlődési igényeiket miként elégíti ki a talajművelés.

A polifág károsítókhoz sorolható gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) komoly gondokat okoz a kukorica és napraforgó termelők számára, szerte az országban. Ez a bagolylepke jellegzetes vándorlepke faj, de az utóbbi évek vizsgálatai alapján, már Magyarországon is áttelelhet. Az imágó, tojásból való kifejlődéséhez 4 - 6 hétre van szükség, ami alapján időjárástól és teleléstől függő számú nemzedék alakul ki egy évben. A berepülő és az itt áttelelt nemzedékek fejlettsége között lényeges különbségek vannak. Ezért minden fejlődési alakjával jelen van ebben az időszakban. A fő kártételt az utolsó fejlettségi stádiumban lévő lárvák okozzák. A növények generatív részeit fogyasztják elsősorban, és szinte bármilyen termesztett növényt megtámadnak. Jelentős kárt okozhatnak kukoricában, paprikában, paradicsomban, napraforgóban, uborkán, babon, borsón, dísznövényeken.