A különböző növényi kivonatokat (extraktumokat) és azok kedvező hatását már sok száz évvel ezelőtt felfedezték. Az ősi egyiptomiak, kínaiak, indiaiak, görögök a legkülönbözőbb módon és célokra használták fel ezeket a növényi anyagokat. Az egyik ilyen felhasználási módja volt a különböző fűszer- és gyógynövényeknek, illetve kivonataiknak a betegségek megelőzésére és gyógykezelésére történő felhasználása. Ezek a múltban gyakran használt növényi anyagok az utóbbi évtizedekben egyre inkább feledésbe merültek.

ÉS A TAKARMÁNYOK EMÉSZTHETŐ AMINOSAV TARTALMÁNAK ALKALMAZÁSA A SERTÉS TAKARMÁNYRECEPTÚRÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN

Az aminosavak ileális emészthetőségének mérése sertésekben

Bevezetés

Az elmúlt tíz évben a sertések aminosav-szükségletének pontosabb kielégítése érdekében a kutatások fontos területévé vált az aminosavak ileális emészthetőségének tanulmányozása.

A sertéstakarmányozás egyik legelhanyagoltabb és legkisebb figyelemmel kísért korcsoportja a hízók (különösen 80kg felett). A mai alacsony felvásárlási árak és a sokszor veszteséggel termelő sertéstelepek pedig igényelnék az odafigyelést. A kérdés az, hogyan csökkentsük a hízósertésünk fajlagos előállítási költségeit takarmányozási oldalról. A válasz és a megoldás nem csak a fehérjehordozók visszafogásában rejlik, hanem a táplálóanyagok optimális bejuttatásában az állati szervezetbe. Az optimális szó alatt értek egyfajta költség-hatékony alapanyag-választást, és egy a genetikára optimalizált receptúrát.