Szőlő lisztharmat

A XIX. század közepén, fertőzött szőlővesszőkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedő írónk, Jókai Mór: „A szőlőszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szőlőmag kiduzzad belőle. Az a hamuszínű por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szőlőszem héja alatta gesztenyeszínű s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szőlőfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő, csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szűrni.”

A cikk folytatódik tovább. Amennyiben Ön rendelkezik ingyenes regisztrációval kérjük, jelentkezzen be. Ha még nem regisztrált itt megteheti.