A XIX. század közepén, fertõzött szõlõvesszõkkel hurcolták be Európába a szõlõ lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szõlõ, csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szõlõbõl bort nem lehet szûrni.”
A cikk folytatódik tovább. Amennyiben Ön rendelkezik ingyenes regisztrációval kérjük, jelentkezzen be. Ha még nem regisztrált itt megteheti.