Ahányszor a tenyésztő megtekinti tehénállományát, mindig találkozik a kondíció jelenségével, de sajnos mégis meglehetősen ritka a magas szinten termelő állományok következetes kondícióellenőrzése, ami pedig megítélésünk szerint a tejtermelés hatékonyságának javításában kulcsfontosságú lehet. Ha arra gondolunk, hogy a kiváló termelésű és kiemelkedő genetikai képességű teheneink takarmányadagját, vitamin- és ásványianyag-ellátását vagy adalékanyagait milyen alapossággal optimalizáljuk, akkor az ily módon kiszámított és bevitt drága energia (pénz) egy jelentős részével, ami a kondíció építésére tartalékként használható, sőt tervezhető lenne, ehhez képest milyen keveset törődünk. Különösen nem sikerül állományszinten megfelelően kivédeni a laktáció elején a negatív energia-egyensúly káros hatásait, többnyire éppen a legjobban termelő tehéncsoportokban. Teheneink és üszőink kondícióját irányíthatóvá kell tennünk, hogy kedvezőtlen kondíciójuk, s a vele járó állománybetegségek kialakulása legalább részben megelőzhető legyen.

Húsmarha-állományokban a tenyészüsző-nevelés technológiáját a tenyészállat-nevelés alapelveiből kiindulva, de a húsmarha-tartás sajátosságaihoz igazodva kell kialakítani. Az a cél, hogy a leendő húsmarha jól termékenyüljön, jó borjúnevelő-képességgel, szilárd szervezettel, hasznos élettartammal és a tenyészcélban meghatározott hústermelő képességgel rendelkezzen. A leendő húsmarha tulajdonságainak többsége már a párosításkor eldől, a tenyészüszők felnevelésével mindenek előtt a fejlettség, szervezeti szilárdság, hasznos élettartam, ill. a technológiai tűrőképesség befolyásolható. A befolyásolás eszköze mindenek előtt a takarmányozás, de bizonyos mértékig az elhelyezési - tartási mód is befolyásolja a tenyészüszők tulajdonságait.