A szilvatermesztés jelenlegi helyzete

A szilva (Prunus domestica L. és Prunus italica L. (ringló)) őshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig tehető, termesztése a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékéről indult. A szilvafajok a Prunus nemzetséghez tartoznak. Európai és ázsiai fajok ismeretesek így a P. domestica, P. insititia, P. cerasifera ssp. Mirabolana (amely a nemes fajták alanyaként ismert) és P. spinosa. A kínai és japán szilvák a P. salicina japán és a P. simonii kínai szilvától származnak. Amerikai szilvák szintén ismeretesek: a P. nigra és P. americana. A világ szilvatermesztése hosszú időn át 7,2-7,3 millió tonna körül alakult (1. táblázat).

A termesztéstechnológiai műveletek fontos része a talajművelés, e helyett gyakran használják a talajápolás fogalmát, ami magába foglalja a takarónövények ápolását is.

A talajművelés és a talajápolás célja , az AGROÖKOLÓGIAI feltételek szinten tartása, illetve azok kedvező irányba való módosítása.

Az már régóta ismert a zöldségtermesztésben, hogy az egyes zöldségfajok eltérő módon reagálnak a talaj szikesedésére. Vannak amelyek az enyhén szikesedő talajon is elfogadható mértékű fejlődést mutatnak, míg másoknak az ilyen talajon vagy a rossz minőségű - szikesítő hatású - öntözővíz hatására a fejlődésük, gyorsan leáll. Az utóbbi tíz évben a tápoldatozás előretörésével (víz és a tápanyag egyszerre történő kijuttatásával), ennek a növényi tulajdonságnak a szerepe előtérbe került, a termesztési technológia fontos része lett.

Magyarország gyümölcstermesztésében a meggy az egyik legkedveltebb gyümölcsfajnak számít. Különösen ez volt a helyzet az 1980-as és 90-es években. Köszönhető ez a világviszonylatban is kiemelkedő gyümölcsminőséget produkáló hazai nemesítésű fajtasorozatnak is. Az utóbbi években egyre több gyümölcstermesztő telepít cseresznyét is.

Az öntözés alapvető jelentőségét hazánkban az képezi, hogy a szántóföldi kultúrák túlnyomó többségének vízigényét a természetes csapadék mennyisége, időbeni megoszlása nem elégíti ki. Kijelenthetjük, hogy a termés mennyiségére, de gyakran minőségére is a legnagyobb korlátozó a csapadék hiánya. A meteorológiai elemek közül viszont a csapadék az, aminek hiányát, kedvezőtlen szezonális eloszlását képesek vagyunk mesterségesen korrigálni. Ezért a szántóföldi kultúrák öntözésének elsődleges célja (egyúttal definíciója is): a növények vízigényének kielégítése a természetes csapadék mesterséges kiegészítésével gazdaságilag indokolt mértékben. A kertészeti termelésben ehhez egyéb célok is kapcsolódhatnak, pl. fagyvédelem, termék attraktivitás (színező öntözés). Az öntözés multifunkcionális jellegéből adódik, hogy a hozamnövelésen, minőségjavításon keresztül egyéb gazdasági előnyök hordozója:

A borok készítése és tárolása során igen jelentős veszélyt okoznak a különféle sav-toleráns baktériumok, így az ecetsav-baktériumok és a tejsavbaktériumok.

Igénylő:
Termelő, TÉSZ, integrátor, regisztrált feldolgozó aki egyben integrátor is.

Általános feltételek:
Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsi tagság.
A tagságból származó kötelezettségek teljesítése.
Termeltetési és értékesítési szerződés megléte. Szerződéskötés legkésőbb 2003. május 15-ig.
Általános és részletes minőségi követelmények (hűtőipari és/vagy konzervipari célra) teljesítése.

Konkrét feltételek:
Termesztéstechnológiai és minőségi követelmények betartása.
Ellenőrzött (fémzárolt) vetőmag használata.
Integrátor, TÉSZ esetében: a kapott támogatás kézhezvételét követő 15 napon belül a termelőhöz történő visszajuttatása.

A szőlőn fejlődő hajtások számát alapvetően a metszéssel szabályozzuk. A tőkén azonban nem okvetlen annyi hajtás fejlődik, mint amennyi világos rügyet metszéskor meghagyunk. A rügyek egy része alva maradhat, másrészt képződhetnek olyan hajtások is, melyek nem a világos rügyek főrügyeiből jöttek létre. Hajtások kialakulhatnak a tőke idős fás részeibe ágyazódott rejtett rügyekből, a vessző alapi részén elhelyezkedő rügyekből, továbbá a világos rügyek mellékrügyeiből. A tőkénkénti hajtásszám pontos beállítása érdekében célszerű elvégezni a felesleges hatások eltávolítását, a hajtásválogatást, más néven zöldmetszést, zöldválogatást, vagy fattyazást.