A TERMIK-FARM gépcsaládot a mezőgazdasági termények szárításához a Mikrotherm kft. tervezői fejlesztették ki. A társaság szakemberei a témakörben több évtizedes, eredményekkel bizonyított, fejlesztési gyakorlattal rendelkeznek. A forgódobos lucernaszárítók, a Sirokkó típusú szemesterményszárítók és számos általuk tervezett szárítótelep még ma is jól szolgálják a mezőgazdasági üzemeket. Azóta a szárítók fejlesztését leginkább az energia drágulása és a környezetvédelmi elvárások befolyásol-ták. Ott, ahol a fejlesztés, a gyártás és az értékesítés is egy kézben van, leginkább adottak a feltételek arra, hogy a kihívásokra szakszerű, megalapozott és gyors válasz valósuljon meg. Az elmúlt néhány évben kifejlesztett, mára már kiforrott, TERMIK-FARM típusú szárítók elismert gyártási színvonala és technológiai megoldásai tartalmazzák a folyama-tos fejlesztői munkát, teljesítik a hazai szárítóüzemek gyakorlati elvárásait, és verseny-képesek az európai nagy szárítógyártók legújabb termékeivel is.

A legfontosabb szántóföldi kapásnövényeink közé a cukorrépa, a szója, a napraforgó, valamint a kukoricák (áru-, hibrid- és csemegekukorica) tartoznak. Ezen széles (45-80 cm) sortávolságú növények optimális vetési ideje egymástól lényegében elkülöníthető, ezért a célszerűség azt kívánja, hogy a különböző (fajtájú, méretű és alakú, eltérő ezermagtömegű) magvakat lehetőleg egy géppel vessük ki. A következőkben azokat a szemenkéntvető gépeket mutatjuk be, amelyek elsődlegesen ugyan a kukorica vetésére készültek, azonban a gépek többsége - vetőtárcsák, celláskerekek, vetőelem felszereltség cseréjével - más növények magvainak vetésére is alkalmassá tehető.

A fajták rendszerezése több szempont alapján lehetséges.
Ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettős és hármas hasznosítású fajták. A tejelő szarvasmarhafajták az egyhasznú csoportba tartoznak.

KÜLÖNBÖZÕ NAPI ADAGBAN ALKALMAZOTT NSP ENZIM (RUMINO-ZYME) HATÁSA TEJHASZNÚ TEHENEK BENDÕFERMENTÁCIÓJÁTA, ENERGIA-ÉS FEHÉRJEFORGALMÁRA,

A legelőn élő kérődzők (szarvasmarha, juh, kecske) belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézve. Ezeket együtt tárgyalom. Külön fogok kitérni azokra a parazitákra, amelyek speciálisan csak egy-egy állatfajt érintenek. A szűkös terjedelmi lehetőség és a téma bősége miatt a leggyakrabban előforduló és gazdasági szempontból jelentős parazitózisokkal kívánom megismertetni az Olvasót.

Lapunk szerkezeti felépítése és munkatársaink ars poetica-ja az Önök legteljesebb kiszolgálását és a szakmai bizalomra épülő magatartás elsőrendűségét tükrözi alakulásunk óta. Sok laptársunkhoz hasonlóan kötöttük ki a szerzők személyes felelősségét az általuk leírtak tartalmával kapcsolatban. Mindezek ellenére természetesen akadtak apróbb félreértések (ábraelírás, szöveghiba, info-adatok pontatlansága, stb.). Ezeket - csakúgy, mint a cikkekkel kapcsolatos részletesebb információk átadását - szerkesztőségünkön keresztül minden esetben sikerült tisztázni, s ez a célunk a jövőben sem változik ! … azaz annyiban feltétlenül módosul, hogy a mai, egyre modernebb technikai és technológiai hátterű idők szavához igazodóan ezentúl felvállaljuk az un. kiemelten fontos témakörű szakcikkek külső szakmai lektorálását!

A burgonya, legfontosabb szántóföldi kultúráink egyike, amely növényvédelmi szempontból széles körű figyelmet érdemel. Számos zárlati károsítót kell rendszeresen vizsgálni a Magyarországra kerülő és az itt termelt tételekben. Az egyik ilyen zárlati károsító a burgonya hervadás és barna rothadás (Ralstonia solanacearum). A baktérium tünetei Magyarországon elsőként 2000 - ben jelentek meg étkezési Kondor és Desiree fajtákban. Később vetőgumótermő területen is kimutatható volt a kórokozó. A tünetek közül, amelyek megjelenésére a rendkívül meleg időjárás és az öntözés hajlamosít, a növények csúcsi leveleinek hervadása, és az egész szárra kiterjedő turgorveszteség jelenik meg először a beteg növényállományban. Később ez a hervadás az egész bokorra kiterjed, a levelek alulról felfelé száradnak és az edénynyalábok barnásan elszíneződnek. Az átvágott szárból piszkosfehér baktériumnyálka áramlik. A fertőzött gumókat kettévágva az edénynyalábgyűrű barnásan színeződik és nyomás hatására, piszkosfehér nyálka válik ki. Ha gyanús növényeket, vagy gumókat találunk, értesíteni kell a megyei illetékes Növény - és Talajvédelmi Szolgálatot.