Stabilizálás szempontjából a boroknak többféle követelménynek kell megfelelni. Így az oxidációs károsodás, a kristályos kiválások a fémes törések, a fehérjezavarosság és a mikrobiológiai zavarosságok elkerülése a cél. Mivel a bentonitos derítéssel a fehérje stabilizálás biztosítható, valamint a fémes törések megfelelő eszközök (saválló fém, vagy műanyag) alkalmazásával megelőzhető így a stabilizálás döntően a borkőkiválás és a mikrobiológiai elváltozások megelőzésére korlátozódik. A borkőkiválás természetes folyamat, amelyet több tényező befolyásol

Táblázat

A növényi tápelemek közül a nitrogén jelentőségét nem kell hangsúlyozni. A termés mennyiségét és minőségét egyaránt látványosan befolyásolja, mivel nélkülözhetetlen alkotórésze számos olyan szerves molekulának melyek meghatározó szerepet játszanak a növények élettani folyamataiban.

Késő ősszel, télen és kora tavasszal a hajtatásban a kedvezőtlen klimatikus viszonyok, mindenek előtt a fényhiány miatt, gond szokott lenni a paradicsom virágzásával és terméskötődésével. Nem fejlődnek ki a virágok, nem képződik bogyó, vagy ha igen, akkor csak nagyon apró üreges terméseket hoz a paradicsom De nemcsak a kedvezőtlen fény, számos más tényező is akadályozhatja a megtermékenyülés és a termésképzés folyamatát, és elősegíti a növény fejlődésének túl erős vegetatív jellegét. A növények fejlődésére vegetatív és generatív hatást kifejtő tényezők a következők:

Bevezetés

A szőlőkultúra kialakulása szorosan összefügg a metszéssel. A legenda szerint a kecske vezette rá az embereket a metszés jelentőségére. A szőlőskertben egy télen szinte tövig rágta a vesszőket. A következő esztendőben az elcsüggedt gazdák csodálatára a rövid csonkokból erőteljes hajtások, rajtuk hatalmas fürtök fejlődtek.

A szőlő telepítése igen költséges és jelentős beruházást igényel. Éppen ezért különösen nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy telepítés során az optimális vagy ahhoz közelálló ökológiai feltételeket biztosítsuk

Az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások mértéke 2003. évben 72,2 milliárd Ft, 10,7%-kal több, mint 2002. évben volt. Ezen belül az agrárhitelek kamattámogatására 13,9 milliárd Ft fordítható. Újszerű a magángazdálkodók birtokfejlesztési hiteleinek kamattámogatása, melyre 2,7 milliárd Ft használható fel.

Alakító metszés

A törzs a gyümölcsfa gyökérnyaki részétől az alsó koronaelágazásig terjed, s így a gyökérrendszert és a koronát köti össze. A törzs szállítja a gyökérzet által felvett vizet, szervetlen tápanyagokat, valamint az asszimiláták egy részének raktározása szintén itt történik. Szabvány szerint a gyümölcsfák törzsmagassága az alábbiak szerint alakul: bokor törzs 30-50 cm, alacsony törzs 60-80 cm, közepes törzs 90-120 cm, magas törzs 130-150 cm. A törzsmagasság részben meghatározza a rajta kialakítandó koronaformát is

Amint a hó eltakarodott, a növénytermesztő egyik fontos teendője a határszemle. Célja annak alapos felmérése mit hagyott maga után a tél, melyek a legsürgősebb talajmunkák, milyen állapotban vannak az áttelelő kultúrák, mit hogyan és milyen mértékben kell fejtrágyázni, el lehet-e kezdeni a kora tavaszi vetésű növények vetőágy előkészítését, majd a vetést.

Táblázat

Ezen a jogcímen a 2002. évi 1,5 milliárd Ft állami támogatással szemben 2003. évben 3,7 milliárd Ft használható fel. Újszerű támogatási forma a termékpályás termelői csoportok támogatása, amely működtetésére 1 milliárd Ft került elkülönítésre.



Egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatást

nyújtó szövetkezések (BÉSZ-ek) és egyéb gazdálkodói szervezetek

támogatása

A gabonaszárítás jelene és jövője



A szárítástechnika alapjai

1. rész



Az 1960-as, -70-es évek nem csupán a szántóföldi termelés gépesítésében hoztak igen jelentős fejlődést, de megújultak, (vagy még inkább ekkor alakultak ki) a nagyüzemi szárító-tároló telepek is, amelyek még ma is meghatározzák az ország ilyen irányú kapacitásait. Ezek alatt az évek alatt közel 1.200 db B-1-15, mintegy 100 db DSZP, mintegy 150 db Sirokkó és közel 400 db többféle egyéb szárítótípussal épített telep kezdte meg működését.

Az agrártermelés költségeit csökkentő támogatásokra a 2002. évi 65,2 milliárd Ft-tal szemben 2003. évben 72,2 milliárd Ft használható fel. Ezen belül a területalapú támogatásra fordítható összeg 9 milliárd Ft-tal nő, és 2003. évben eléri a 27 milliárd Ft-ot.

Ezen eredményeink nem az idei, hanem egy korábbi szigorú tél végén születtek. A lehűlés mértéke a kísérlet évében nem volt olyan erős, mint a 2001/2002. téli időszaké. Sajnos az előző tél (különösen Csongrád megyében) nemcsak a termőrügyeket pusztította, hanem a hajtórügyeket és a fás részeket is. A 2003. januári minimumok is sok helyen kritikus értéket értek el. Az őszibarack esetében a mélynyugalmi időszakra vonatkozó T50-es értékként (a termőrügyek felét elpusztító fagy) a -20, -23 C^o-ot tekintik irányadónak, amit a fák kondíciója, az őszi időjárás és a fajta érzékenysége is befolyásolhat. Csak reménykedhetünk, hogy a múlt évi károk nem ismétlődnek meg.