Bizonyára meglepődik néhány cukorrépa termelő, hogy a gyomirtásra régóta használt
Goltix 90 WG készítmény tulajdonjogát a Makhteshim-Agan cég vásárolta meg és ezzel együtt a szer forgalmazása, technológiai fejlesztése a Biomark Agro szakembereinek kezébe került. A szer gyártása és formázása változatlan maradt és ezt szeretnénk minden lehetséges szakmai fórumon tudatosítani és azt, hogy a termék piaci pozíciója nem változott, a szakemberek a korábbi években megszokott módon, nagy biztonsággal használhatják a terméket. A metamitron hatóanyagot 1975-ben fedezte fel a Bayer AG. A fejlesztés során a cukorrépa növényre gyakorolt hatását alaposan megvizsgálták, és ezek az ismeretek képezik az alapját a cukorrépa hatékony gyomirtási technológiájának.

A tavaszi magágykészítés - amelyet bemutató anyagunk ismétlő jellegű, de nem sematikus művelési elvekre utaló - döntően befolyásolja a növény fejlődését, elsősorban a vegetáció kezdeti szakaszában, s egyes kutatók szerint jelentős hatással bír a növényi produktum, azaz a betakarítható termés minőségének és mennyiségének alakulására is. Ezek figyelembevételével röviden tekintsük át a jó magágy kritériumait, s az ezzel kapcsolatos főbb tudnivalókat. Egyik legfontosabb követelmény, hogy a magágy az egész területen optimális fizikai állapotjelzőkkel rendelkezzen, hiszen a tavaszi vetésűek egy jelentős része igen érzékeny az un. "homogén" talajkörülményekre. Így pld. fontos az 1,25 g/cm³ körüli térfogattömeg, valamint a fázisrendszer átl. 55/45 %-os pórus/szilárd fázis arányának biztosítása. A felső talajréteget a vetési mélységben laza-morzsalékosra kell kialakítani és légjárhatóvá tenni a gyorsabb felmelegedés érdekében, ugyanakkor fontos figyelemmel lenni az alsóbb talajrétegek vízmozgásának helyes szabályozására is.

I. A malacveszteségek csökkentésének lehetőségeiről…


A produktivitás végső mércéje az egy koca után évente választott malacok száma, és azok minősége (fejlettség, kiegyenlítettség).

Ebben a cikkemben a malacok takarmányozásának aktuális kérdéseivel szeretnék foglalkozni a születéstől a választásig. Sajnos erre az időszakra vonatkozóan a telepek nagy részében nem nőttek a fajlagos mutatók az elmúlt években. Mindez azért sajnálatos tény, mert a sertés felvásárlói árak jelentősen csökkentek, ugyanakkor a gyógyszer-felhasználási költségek és a felhasznált takarmányok árai nőttek. Ezen problémakör okairól szeretném bővebben kifejteni a véleményemet.

A tenyészkocák és a kocasüldők szaporodási zavarai a nagylétszámú sertéstelepeken jelentős mértékben veszélyeztethetik azok gazdaságos üzemeltetését. A termékenyítési mutatók sokszor számottevő romlása, a gyakrabban előforduló vetélések, halvaszületések, az életképes, élves született malacok számának csökkenése a telepek gazdaságossági mutatóit kedvezőtlenül befolyásolják.

Amint a hó eltakarodott, a növénytermesztő egyik fontos teendője a határszemle. Célja annak alapos felmérése mit hagyott maga után a tél, melyek a legsürgősebb talajmunkák, milyen állapotban vannak az áttelelő kultúrák, mit hogyan és milyen mértékben kell fejtrágyázni, el lehet-e kezdeni a kora tavaszi vetésű növények vetőágy előkészítését, majd a vetést.

A talajok gyomosító képességét jelentősen befolyásolja azok gyommagtartalma, amely a nemzetközi és hazai kutatók szerint leggyakrabban 16 000-240 000 db között változik a talaj felső 20 cm-es rétegében m² -ként. A 20 cm-es tartomány hazánkban a művelési zónát is jelenti a legtöbb esetben. Az eltérő talajművelési rendszerek különböző hatással vannak a gyomflórára, ezzel együtt a gyommagkészletre és a magvak elhelyezkedésére. A forgatásra alapozott művelési rendszerek gyomkorlátozó hatása a legmarkánsabb, az egynyári gyomok mellett az évelők fékentartására is alkalmas.