A Tolnai Dombság szívében, Tamási mellett egy volt Állami Gazdasági területen több új vállalkozás is telephelyet létesített. A Pajtl család is az újak közé tartozik, s mint a legtöbb új vállalkozónak, Nekik sem volt tárolójuk-, szárítójuk, így hiába dolgoztak sikerrel a szántóföldön, s hiába volt közel a bértároló és a bérszárító kapacitás, „vendégségben mindig nehezebb a saját igények és elképzelések megvalósítása”, s a Concordiának beadott terménnyel is nehezebb gazdálkodni.

Előttünk áll a tél. Normális esetben november vége - december közepe után már nem illik a szántóföldeken tevékenykedni. Esős időszakban átnyúlhat még némi őszi mélyszántás, esetleg elnyúlhat a cukorrépa kampány, de mindez nem lehet állandóan jellemző. A tél viszont továbbra is a következő évre való felkészülés, a nagyjavítások jegyében zajlik

Az extenzív húsmarhatartás eredményességének előfeltétele a jó minőségű, lehetőleg nagy súlyban választott borjak, másrészt a költségtakarékos termeléstechnológia. E kettős követelménynek eleget tenni nem könnyű feladat.

A mai szarvasmarha fajtákat az ember a tejük és a húsuk miatt nemesítette ki. A holstein-fríz fajta nemesítésénél fő cél a legtöbb árutejet adó szarvasmarha fajta kialakítása volt. Ez sikerült is, mivel a fajta 12-15000 liter éves tejtermelésre is képes úgy, hogy a tejmirigyen egy liter tej képződéséhez 150-500 liter vér áramlik át. 20kg tej termeléséhez összesen 146,3 MJ energia szükséges. Az említett mennyiségű tej szekréciója érdekében a tőgy 1200-1800g ecetsavat, 500-800g propionsavat és 700-1000g fehérjét vesz fel a vérkeringésből. Ezen adatok bizonyítják azt, hogy a Holstein-fríz tehén anyagcseréje hihetetlen intenzitású, és ezen tejtermelési szint mellett azt várjuk el tőle hogy éven belül elljen le. Sajnos a produktivitásra irányuló szelekció mutatott rá arra a tényre, hogy a tejtermelés és a fertilitás között a genetikai korreláció kedvezőtlen. Az ok is köztudott, az ellés utáni hetekben a tehén energiabalansza negatív.

I. Állat-egészségügy télen

A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése (100 tehén után évente 85 borjú). A cél elérése érdekében az alábbi alapelvek érvényesülését érdemes szem előtt tartani: 1) az állatok egyedi megjelölése és nyilvántartása, 2) szaporodásbiológiai, termelési mutatók nyilvántartása, nyomon követése, 3) megfelelő takarmányozás, 4) tenyésztési program, 5) szaporodásbiológiai management, 6) állat-egészségügyi technológia (vakcinázási, kezelési programok stb.), 7) kellő gondosságú elletés, 8) megfelelő tartási viszonyok.

„A talaj gyakori mozgatása szerves anyagban való elszegényedéséhez, a szerkezet leromlásához vezethet”. Ezt a gyakran elhangzott kijelentést érdemes kicsit jobban megvizsgálni. Mi is a talajszerkezet? A talajnak azon állapota, amelynek képződése folyamán az elsődleges részecskék összetapadása után nagyobb méretű, többé-kevésbé ellenálló másodlagos, harmadlagos halmazok, aggregátumok jönnek létre. A szerkezet értékelése az aggregátumok mérete és százalékos mennyisége- aránya- alapján történik.

A megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok felvételezései alapján

Az almában - amely országosan a legnagyobb felületen termesztett gyümölcsfaj - az idei évben elsősorban a rovarkártevők okoztak nagyobb növényvédelmi problémát. Az almamoly gyakorlatilag április végétől szeptember elejéig - ugyan változó intenzitással - de folyamatosan rajzott, ezzel megnehezítve a fiatal lárvái elleni védekezést.