Szántóföldi kultúrák növényegészségügyi helyzetének alakulása 2003 - ban

Az átlagoshoz képest szárazabb és melegebb tavaszi majd nyár eleji időjárás hatására az őszi búza állományok fejlődése elmaradt a kívánatostól az ország több termőterületén. A korábbi években rendszeresen fellépő és jelentős problémát okozó gombás betegségek az idén kisebb mértékben károsítottak. A gabonalisztharmat országosan a vetésterület 33%-án okozott gyenge és csak 6%-on közepes mértékű megbetegedést. Közepes fertőzést elsősorban Bács, Komárom, Szabolcs, Veszprém és Zala megyékben tapasztaltak. A rozsdabetegségek még ennél is kisebb mértékű megbetegedést okoztak. Vörösrozsdától a vetésterület 86%-a gyakorlatilag mentes volt, 13%-on gyenge és 1%-on közepes megbetegedés tapasztaltunk. Az ország melegebb területein a vetésfehérítő bogarak imágói már március végén-április elején megkezdték betelepedésüket és május elején megkezdődött a lárvakelésük. A termőterület 48%-a ugyan mentes volt kártételüktől, de 39%-on gyenge, 12%-on közepes és 1%-on gradációs mértékben léptek fel és okoztak kárt. Figyelembe véve, hogy az állományok amúgy is rosszabb kondícióban voltak az aszály miatt, és ezért érzékenyebbek a kártétellel szemben, az ország minden megyéjében védekeztek a kártevő ellen. A tartós nyári és ősz eleji szárazság viszont nem kedvezett a gabonafutrinka szaporodásának. A szeptember közepi felvételezések alapján a kalászos árvakelések 92%-a gyakorlatilag mentes volt a csócsároló kártételtől, és 8% gyengén fertőzött. Ennek alapján - ha az őszi időjárás kedvező lesz a búza kezdeti fejlődésének - elsősorban monokultúrás területeken és csak gyenge mértékű kártételre kell számítani az őszi gabonákban.

A cikk folytatódik tovább. Amennyibe Ön rendelkezik előfizetéssel kérjük jelentkezzen be. Ha még nem rendelkezik előfizetéssel, a cikk tovább olvasásához regisztráljon majd fizessen elő!