Hazánkban a szőlőültetvények számottevő része , mintegy 55 %-a lejtős területeken foglal helyet. Ezek a térségek ökológiai, s azon belül talajtani szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor ezen területek védelmére, vízgazdálkodására fokozott figyelmet kell fordítani.

Csallóköz Pozsony alatt kezdődik, ahol a Duna két ágra szakad. Az egyik ága északnak fordul, az Érsekújvári Duna-ág vagy Kis-Duna, a másik a Nagy- vagy Öreg-Duna. Felszíne csekély kivétellel síkság. Szlovákia déli, kimondottan kontinentális jellegű szeszélyes éghajlatú területe. A július hónap átlagos közepe 20,2 ^oC, míg rendszeresen legalacsonyabb hőmérséklet januárban adódik.

A gyümölcstermesztésben sokféle fajtával találkozunk. Az egyes ültetvények terméshozamát a termesztési körülmények (művelésmód, térállás, növény-egészségügyi állapot, víz- és tápanyag ellátottság, ökológiai adottságok, stb.) lényegesen befolyásolják. Ha valamelyik tényezőt változtatjuk, akkor ugyanaz a fajta tud többet és kevesebbet is teremni. Természetesen a fajta örökletes tulajdonsága is lehet a termőképessége, aminek kihasználásához kedvező termelési körülmények szükségesek.

A fajta a termesztés eredményességének egyik meghatározó tényezője. Magyarországon száz feletti az ültetvényekben előforduló szőlőfajták száma. A Nemzeti Fajtajegyzék is több, mint 90 államilag is elismert fajtát tartalmaz. E gazdag kínálat lehetővé teszi, hogy az adottságoknak és a termesztés céljainak leginkább megfelelő fajtát válasszuk.

Mellékterméknek nevezzük azt az elsődleges termelési cél eredményeként megjelenő főtermék mellett kiküszöbölhetetlenül képződő hulladékot, amely egy másik termelési folyamatban értékes kiindulási nyersanyaggá válik .

A talajmûvelés során (szántás, tarlóhántás, magágy-elõkészítés, kapálás) számos hibát szoktak a kertészek elkövetni, amelyek jelentõsen rontják a terméseredményeket, a minõséget vagy a talaj termékenységét. Ezek közül szeretnénk néhány jellegzetesen és gyakran elkövetett hibára olvasóink figyelmét felhívni.