A XX. század utolsó évtizedeiben és napjainkban a Föld népességének egyre gyorsuló növekedése figyelhető meg. Ezzel szemben viszont a mezőgazdaságilag művelt terület nagysága a városiasodás, az iparterületek kialakítása és a közlekedési infrastruktúra fejlődése miatt lassan csökkenő tendenciát mutat. A jelen és még inkább a jövő célja ezért elkerülhetetlenül a hozamok fokozása az egyre növekvő élelmiszer szükségletek kielégítéséhez. Az integrált növényvédelem a növénytermesztés biztonsága mellett a növényvédő szer felhasználás racionalizálását tűzte ki fő céljául, majd később megjelentek újabb rendszerek is, az integrált termesztés, az ökológiai és „bio” gazdálkodás, mint nem „iparszerű” növénytermelési rendszerek alternatívákat nyújtanak a konvencionális, kizárólag csak a kemikáliák nagymértékű felhasználására alapozott technológiákkal szemben.

Az alma lisztharmat, a fertőzött növényi részeken látható fehér, „lisztes” bevonat, a gomba konídium-tartóinak és azokon lefűződő konídiumainak tömege, minden kertészkedő által könnyen felismerhető, meghatározható. Ez a tünet a legtöbb növényen hasonló, pedig a lisztharmatgombák faj-specifikusak.

A fuzáriumos növénybetegségek a világ valamennyi termőtáján elterjedtek. Számos növényt megbetegítenek, rontják a termés minőségét, piacképességét. A Fusarium-ok kiválóan alkalmazkodnak a szélsőséges éghajlati és talajadottságokhoz. Nemcsak egy- és kétszikű lágyszárú kultúr- és gyomnövények, de fásszárú, erdészeti kultúrák betegségeit is előidézik. A kórokozók a legősibb gombák közé tartoznak. Spóráikat 200 millió éves kövületekben is megtalálták. A gomba nemzetség első tudományos leírása 1809-ből származik. Magyarországi megjelenéséről 1925-ben számoltak be. Rendszertanilag a mikroszkópikus fonalas gombák közé tartoznak. Rendszerezésük rendkívül nehéz, ezért a folyamatos és eredményes kutatások ellenére a szakirodalom sem teljesen egységes a fajok számát és rokonsági kapcsolatait tekintve.

Országosan elterjedt veszélyes kártevő a mezei pocok. Kalászos, kapás valamint szőlő, gyümölcs és zöldségkultúrákban egyaránt károsít. A télen kedvező számára, ha novembertől februárig a csapadék kevesebb, mint 100mm és a talaj felszíni hőmérséklete viszonylag egyenletesen fagypont alatt van. Ha a hőmérséklet ingadozó, és a téli csapadék bőséges jelentős téli pusztulásra lehet számítani. A fertőzöttség megállapításának legegyszerűbb módszere a lakott járatok számolása. A területen 100m²-es mintatereket jelölünk ki és betapossuk az összes pocoklyukat, majd 24 óra elteltével megnézzük mennyit bontottak ki. Ha ez tavasszal átlagosan 1db/100m² védekezni szükséges.