A borok fogyasztási értékét a szín-, illat íz-zamat anyagainak összetétele és harmóniája adja.

A boralkotórészek között kiemelkedő szerepet játszik a savtartalom, amelynek alakulását számos tényező befolyásolja, mint pl: a fajta, az évjárat, a terhelés (művelési mód), a szüret időpontja (a szőlő érettsége) és a borkészítési, kezelési technológia.

A mezőgazdasági termelés minden ágazatában (szántóföldi-, kertészeti termelés, szőlő- gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás, gyógy- fűszer- aromanövények termelése, dísznövény-termesztés, állattenyésztés, erdészeti termelés) a fajta és a szaporítóanyag rendkívüli jelentőséggel bír.

A gyümölcsösök foszfor és kálium trágyázásával kapcsolatban figyelembe kell venni ezen elemek talajtípusonkénti eltérő “viselkedését”, mélységszintenkénti megoszlását és ennek megfelelő trágyázási gyakorlatot (feltöltési szintek a talajban, beművelési mélység, kijuttatás ideje, módja) célszerű kialakítani.

Hazánkban 22 borvidéket különítünk el, ahol az ökológiai, s azon belül a geológiai , a domborzati és ennek megfelelően a makro és mikro klimatikus, továbbá a talajviszonyok is jelentős eltérést mutatnak.

Mindezt az ültetvények létesítése során messzemenően figyelembe kell venni.

A gyomnövények elleni védekezés a földművelés minden rendszerében alapvető fontosságú szempont, mivel az általuk okozott gazdasági kár igen jelentős lehet. Kártékony hatásukat összetetten, különböző mechanizmusokon keresztül fejtik ki és a terméscsökkenés előidézése mellett a termésminőséget is kedvezőtlenül befolyásolhatják.

A fajta megválasztás és vetőmagvásárlás általános kérdéseiről igyekeztem a gyakorlati termesztőknek, ha nem is teljeskörű, de azért részletesnek kitűnő tájékoztatást nyújtani ugyanezen számban. Ezért az ott leírtak ismétlésétől többnyire eltekintek, de azt javasolom a Tisztelt Érdeklődőknek, először fussák át azt a cikket, és azt követően szenteljenek néhány percet az alábbi írásnak.

A trágyázás mindegyik módjánál, formájánál az alapvető célok között szerepel, hogy ott és akkor álljon a növény rendelkezésére a gazdaságilag indokolt tápanyagok mennyisége, amikor a termést, annak minőségét a leghatékonyabban növeli, javítja. Ezért a trágyázás ideje, a trágyaadagok aktív gyökérzónába, vagy éppen a vegetatív részekre juttatása (levél- vagy lombtrágyázás) fontos szempont

(Az államilag elismert hibridkukorica fajták kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteinek eredményei, 2002.)

A palántanevelés során elkövetett hibák és hiányosságok az esetek többségében az egész termesztés sikerére kihatnak, befolyásolják a termésmennyiséget, a minőséget, és ronthatják a koraiságot is. Ugyanakkor a palánta, mint áru, bizalmi cikk is, ami a vevő és az eladó, azaz a palántanevelő és a zöldségkertész között nagy bizalmat feltételez, ugyanis számos technológiai hiba a kész palántán nem ismerhető fel, csak a termesztés során mutatkozik meg.