Az Agro Napló 2002/8. számának 30. – 33. oldalán „A vetőmagvédelemről” címen szakcikk jelent meg a csávázásról Inczédy Péter tollából.
A publikáció a csávázószerekkel kapcsolatos információkon túl ismerteti több fungicid hatóanyag hatását búzabetegségekkel szemben.

A műtrágyaszórás technológiai alapkövetelményei

A tápanyag tenyészidőben történő kijuttatásának a növénytermelés teljes vertikumában fokozott jelentősége lehet a jövőben is. Az ésszerű, agrárstratégiai súlypontú gép- és technológiafejlesztő ismereteknek, illetve az azok eredményeit felhasználó üzemi adaptációknak - így gabonanövényeink termeléstechnológiájában is - a már jól ismert és bevált agronómiai, illetve agrotechnikai elemekre kell támaszkodni.

Dr Csoma Mihály
A sertéstartás legérzékenyebb szakasza a fialás és a fialást követő 4-5 hét, amikor is különös figyelmet kell fordítani:

az elhelyezésre

biztosított terület, valamint a

higiéniai viszonyok tekintetében, továbbá

a tartási körülményekre, s ezen belül

a mikroklímára és

a gondozásra

Hazánk földrajzi fekvéséből következik, hogy télen előfordulhatnak huzamosabb hideg, nyáron pedig meleg időszakok. Magyarországon a nyári időszakban nem ritka a több napig tartó 30-35 oC-os vagy az ezt is meghaladó hőmérséklet, és közismert, hogy ez jelentősen befolyásolhatja a broiler- és tojóállományok teljesítményét. Tekintettel arra, hogy évről évre felmerül ez a probléma érdemes áttekinteni, hogy élettani takarmányozási- és tartástechnológiai szempontból milyen tényezők befolyásolják a takarmányfelvételt.

A sertéstenyésztés kritikus és érzékeny időszaka a szopós malacok fölnevelése. Sok odafigyelést és szakértelmet kíván. Ezen a területen csak mérsékelten lehet alkalmazni a nagyüzemi szemléletet, mivel olyan érzékeny teremtményekről van szó, melyek nagyfokú gondoskodást igényelnek életük első heteiben. Nem véletlen talán, hogy az elletőben jelentkező feladatokat a nagyüzemekben, de a háztájiban is főleg asszonyok látják el. Türelmük és együttérző képességük nagy előnyt jelent számu(n)kra ebben az esetben is.

A racionálisan gazdálkodó ember előre gondolkodik, tervez. Tevékenysége azonban csak akkor lehet eredményes, ha értékeli a múltat is, számba veszi azokat a tényezőket, melyek termelésének eddigi “eredményeit” meghatározták. Ilyen okok alapján érdemes elgondolkodni az éppen befejeződött 2001/2002-es termelési ciklus tapasztalásain, s hasznosítani a közelmúlt megfigyeléseit.

A szeptemberi munkák között, a szántóföldön, a talaj megfelelő előkészítése a legfontosabb. A talaj forgatása, lazítása az őszi csapadék könnyebb befogadását, a gyomok irtását, a vetőágy könnyebb előkészítését is segíti és a kártevők, kórokozók számát gyéríti.