Alapítványunk, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ nyolc év óta szervezi a ma már országos hírű mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásárt – a Gazdanapokat. Elsősorban azoknak a szakembereknek, gazdáknak, szól, akik nyomon követik a technológiák, az állattenyésztés, a növénytermesztés fejlődését, érdeklődnek az újdonságok iránt, de nem csalódnak azok a látogatók sem, akik családjukkal, gyerekekkel kíváncsiságból keresik fel a vásárt. Számukra is bizonyára nagy élmény az állatbemutató, lehetőség van szórakozásra, vásárlásra is.

A burgonya betakarításakor több munkaművelet összevonását képező, komplex munkafolyamatról beszélünk. A betakarításhoz szorosan kapcsolódik, az azt megelőző szárzúzás is, amellyel jelentősen megkönnyítjük a betakarító gépek munkáját – csökkentjük az eltömődések lehetőségét –, egyúttal javítjuk a betakarított termény minőségét is. A betakarító gépek kiválasztását elsősorban a betakarítandó terület nagysága, valamint az határozza meg, hogy a földből kiásott és begyűjtött terménytől közvetlenül még a gépen választjuk le a szennyeződéseket, vagy a betakarítás után (a piacra való előkészítés, ill. a tárolás-előkészítés során) újabb szennyeződés eltávolításra nyílik lehetőségünk. Hazai viszonylatban a termőterület mintegy 80 %-án gépi betakarítást alkalmazunk, mivel figyelembe veendő, hogy nálunk a házikerti, háztáji termelés is jelentős részarányt képvisel, ahol a betakarításkor elsősorban a kézi munkaerő jöhet szóba. A burgonya gépi betakarításában egy- és kétmenetes technológiai változatokat alkalmaznak.

A szarvasmarhafajtákat sok szempont alapján lehet csoportosítani. Legjobb, ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettős és hármas hasznosítású fajták. A tejelő szarvasmarhafajták az egyhasznú csoportba tartoznak. Napjainkban a legjelentősebb tejelő szarvasmarhafajták a következők: a Holstein-fríz, a Jersey, az Ayrshire, a Brown Swiss és a Guernsey.

A tojás az ember egyik legfontosabb tápláléka és étkezési alapanyagforrása, és egyben a madarak szaporodási folyamatának köztes állomása. Az ember tenyésztői munkájának következtében a tojóhibridek képesek akár 1 hét alatt 6 tojást is tojni. És ezt folytatni akár egy éven keresztül (természetesen csökkenő intenzitással és tojásmennyiséggel). A baromfi genetikai potenciáljának a csúcsához közeledik, és bátran kijelenthetjük, hogy a gazdasági haszonállataink közül a leghatékonyabban és leggazdaságosabban képesek állati terméket (hús, tojás) előállítani.
Jelen cikkemben a tojótyúkok takarmányozásának időszakát fogom egy kicsit alaposabban nagyító alá venni, de most elöljáróban egy pár szót ejtenék a baromfi emésztési sajátosságáról is.

Miért kell védeni tojóállományainkat a fertőző betegségektől?
Természetesen azért, mert
- gazdaságos tojástermelést
- megfelelő szintű kelést
- jól termelő utódokat
csak egészséges szülőpároktól nyerhetünk.
Milyen módon tudjuk megvédeni Őket? Ez már nehezebb kérdés.

A citromfű kedvelt évelő, ajakosvirágú gyógynövényünk. Drogjai nyugtató és antivirális hatással rendelkeznek. Megszárított földfeletti hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) önállóan vagy étvágy-és ízjavító, illetve altató teakeverékekben használják. A friss növény citromillatú, a belőle kivont 0,2-0,5 % illóolaj (Aetheroleum melissae) is keresett.
Dél-Európában őshonos, hazánkban a Dunántúl DK-i részén, elvadultan fordul elő. Magyarországon évtizedek óta változó nagyságú területen termesztik. Meleg- és fénykedvelő, a magvak optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oC. Fagyérzékeny, a hótakaró nélküli hideg telek az ültetvények 20-30 %-át elpusztíthatják. Termesztéséhez legjobbak a meszes, középkötött, mélyrétegű és jó vízgazdálkodású talajok. Szárazságtűrő, de hosszantartó aszály esetén fejlődése leáll és könnyen elpusztul. Száraz időszakban emiatt többszöri kiadós (30-40 mm) öntözés szükséges.

A hazánkban őshonos szelídgesztenyefa (Castanea sativa) erdei környezetben hosszú életű fája, ellenálló a fertőzésekkel szemben. Ennek az az oka, hogy más lombosfákkal vegyes állományban a fajspecifikus, csak a gesztenyét fertőző kórokozók járványveszélye kisebb, mint a tiszta állományú ültetvényekben. Az erdőben meglévő biológiai egyensúly biztosítja, hogy a kártevőknek jelen vannak a természetes ellenségei, parazitái. Gyümölcsösben permetezéssel pusztítjuk a kártevőket, de a vegyszeres védekezés megöli a hasznos élőlényeket is.