Hirdetések:
Az Agro Napló munkatársa május közepén a Simba mezőgazdasági gépgyárban járt Angliában. A Londontól csaknem kétszáz kilomérre lévő üzemben szerzett tapasztalatairól számol be Maul Vanda.
A céget – a Simba-t - 1976-ban alapította Keith Burton, aki, Afrikában gazdálkodott. A Simba szuahéli nyelven oroszlánt jelent, ami az erőt szimbolizálja. Az első mezőgazdasági géptípus a tárcsa volt, amit három évtizeddel ezelőtt talált fel – ismertette előadásában Simon Rewell, gyár exportért felelős igazgatója.
A múlt század 90-es éveiben jelentős gondnak tűnt, hogy a gazdák gyermekei nem akarták folytatni őseik mesterségét. Könnyebb munkát kerestek. Ezért a gazdaságok a gépesítésében figyelembe kellett venni, hogy minél kevesebb fiatalt kelljen bevonni a gazdaságba, és az idősebbek is lépést tudjanak tartani a fejlődéssel. Nagy-Britanniában a gazdálkodók átlagéletkora jelenleg is 64 év.
A másik probléma az volt, hogy a termelési költségek is folyamatosan emelkedtek, így például az üzemanyag költség, a munkadíjak, a gazdálkodási költségek. Mindezt figyelembe véve ismét egy újabb lépést kellett tennie a Simba-nak. „Mikor a gépek fejlesztéséről beszélünk – húzta alá az angol szakember -, vagy az új technológiák kitalálásáról, egy komplett képet kell látnunk a gazdálkodással kapcsolatban.” Ez mind az időjárásra, mind a gazdasági helyzetre, mind pedig az alkalmazottaknak lehetőségeire vonatkozik. A lényeg: a partnerkapcsolat információit, melyeket a gazdáktól kap a gyártó, azt próbálja meg beépíteni a gépekbe.
Ha számba vesszük a gazdaságokat, akkor a költségek 40-44 százalékát gépekre, munkaeszközökre költik. Ebből a 44 százalékból 72 százalék az, ami maga a növény költsége:, 21 százalék a növény karbantartása,, 35 százalék az aratás, 44 százalékot pedig a növény vetése és az előtte elvégzendő műveletek, talajmunkák tesznek ki.
A 44 százalékon kell elgondolkodni, hogy miként lehet ezt csökkenteni, mert a többi költség általában állandónak tekinthető. A Simba ezen a 44 százalékos arányon képes változtatni, a következő módon: a különböző műveleteket összevonása, valamint művelési idő csökkentése. Ez pedig magával hozza, hogy kevesebb munkabért kell fizetni, több üzleti lehetőséget lehet kihasználni, javul az idő és profit aránya is.
A szakember szerint a gazdáknak maguknak kell feltenni a kérdést, hogy meg vannak-e elégedve azzal a rendszerrel, ami náluk működik. A Simba ugyanis fontosnak tartja, hogy csökkentse a menetszámot, és azokat a gépeket, amiket vontatnak, vagyis ezeket egymáshoz lehessen kapcsolni.
A Gépek bemutatása
Változott az X-PRESS munkaszélessége, 2,5 métertől kapható, a függesztett 10 méter munkaszélességig. Lényeges az X-PRESSEL kapcsolatban:
- a vontatott esetében a két sorban elhelyezett 510mm átmérőjű tárcsák szöge tetszés szerint állítható
- 700-as és 650 mm átmérőjű a DD henger kapható hozzá
A tárcsák mind a két tárcsasor esetében állíthatók, lehet úgy is használni, mintha szántanánk vele. Vanádium króm ötvözetből készült a laprugó, ami a tárcsákat a vázhoz rögzíti, 12 cm-es maximális kilengést enged, ezáltal a felszínt jobban tudja követni. A középen elhelyezkedő csapágyak is állíthatók, magát a talajt hátrafelé szórja, így sokkal kevesebbszer torlódik fel a szármaradvány. Fontos minden esetben a sebesség megállapítása, 10-12 km/h sebesség a javasolt. Tapasztalat alapján elmondható, hogy kukoricánál kisebb szögbe kell állítani a tárcsákat. 130 LE szükséges a vontatott változathoz, 160-180 LE a függesztetthez. 60 cm munka mélység esetében 3,0 m, 3,5 m és 4,2 méter munkaszélességgel kapható.
A UNIPRESS egy korábbi termék, két sorban elhelyezett kések, DD hengersor és a kettő között pedig egy szintező késsor található. Talajművelés zárására ajánlják, de független gépként is használható. Ahol még ekével dolgoznak, és szántás technológia van, utána használata javasolt.
Az SL fejlesztésének célja, egy összefogottabb szerkezetű gép kialakítása, amivel a talaj könnyebben kezelhető. 3 méter a szállítási szélessége, a 400, 500 és 600 –as esetében könnyen össze lehet hajtani a két szárnyat. A tárcsa- kés-tárcsa-henger esetében javasolt, hogy az első tárcsa 10cm mélyen dolgozzon. A két sorban elhelyezett kések egymáshoz viszonyított távolsága állítható, sűríthető, attól függően, hogy mennyi szármaradvány van. Szintén ajánlott, hogy a másik tárcsa dolgozzon rögtön a kés után, ami visszafordítja és szintbe hozza a földet. A tapasztalat az, hogy a második késsor után még mindig rengeteg föld kerül a tárcsa elé. Lényeges, hogy a második sor tárcsa úgy legyen beállítva, hogy mielőtt a hengerhez kerül, az előtt ne legyen sok talaj. A kísérletek azt is bizonyítják, hogy megvan az az optimális szög, ahol a tárcsának lennie kell, ekkor a talaj kevésbé ragadt hozzá.
Interjú Simon Rewell-lel, a Simba export igazgatójával
Agro Napló (AN) : - Mióta létezik a cég?
Simon Rewell (SR): - A Simba 1976 óta működik, az alapító Keith Burton, aki Afrikában élt, farmer volt, és politikai okok miatt Angliába költözött. A Simba szuahéli nyelven oroszlánt jelent, ami az erőt szimbolizálja.
Amikor a gyerekeim kicsik voltak, az iskolában megkérdezték. hogy mivel foglalkozom. Ők elmondták, hogy a Simbának dolgozom, ezért az osztálytársaik azt gondolták, hogy a Walt Disney-nél vagyok.
A cégnél 83 dolgozónk van, az üzem területe mintegy 2,5 hektár. A vállalkozás teljesen magánkézben lvan, talajmegmunkáló gépeket készít. Ezek a visszajelzések szerint nagyon jól működnek.
AN: - Milyen a piaci helyzet?
SR: „Angliában évek óta az első helyen állunk, az elmúlt 4 évben export tevékenységünket folyamatosan és intenzíven növeljük, erősek vagyunk a balti államokban és Magyarországon is”.
AN: Mik voltak a fontosabb momentumok a növekedésben?
SR: „Nagyon szerencsések voltunk, mert a múlt század 80-as éveinek elején, a farmerek nagy teljesítményű amerikai traktorokat kezdtek el vásárolni, ami magas termelékenységet biztosított, ezért a Simba széles talajművelő gépeket kezdett el gyártani.
A 70-es évek végén, 80-as évek elején Szaúd-Arábiában nagy mezőgazdasági programot indítottak., Ehhez mi szállítottuk a gépeket, így tovább növekedhettünk.
Mindig kiváló minőségű, megbízható gépeket építettünk, a farmerek elégedettek voltak. Így jelentős hírnévre tettünk szert.. Soha sem voltunk a legolcsóbb gyártók, de a gazdák szívesen megfizették a minőséget, mert magas termelékenységet tudtak gépeink használatával elérni.
Mindig nagyon szoros kapcsolatban voltunk a gazdákkal, természetesen minden egyes véleményt nem vehettünk figyelembe, de próbáltuk a velük való beszélgetések alkalmával meghatározni, hogy mik azok a fő tulajdonságok, amivel a terméknek rendelkeznie kell, hogy hatékonyan tudjon dolgozni a földeken. Nagyon fontos, hogy folyamatosan kommunikáljunk a vevőinkkel, tőlük kapjuk ugyanis a visszajelzéseket, az ő véleményük alapján tudjuk tovább fejleszteni a termékeinket.
Mivel a piaci helyzet, a kereslet, a természeti viszonyok és a vásárlói igények is folyamatosan változnak, ehhez alkalmazkodva kifejlesztettünk egy teljes terméksort: vetőkultivátorokat, tárcsákat, altalajlazítókat, a TOPTILTH magágy-előkészítőket, valamint a Press talajhengereket. A vállalkozás éves forgalma 30 millió font, ebből 9 millió az export.
AN: K+F tevékenység mennyire fontos a cég életében?
SR: Folyamatosan fejlesztünk, tesztelünk, idén több új gép tesztjére is sor kerül, amiről még nem beszélhetek. Folyamatos fejlesztésről beszélhetünk, és a régebbi gépeket is folyamatosan megújítjuk. Például a gumi hengert most újítottuk meg, és Magyarországon teszteltük. Elmondhatjuk, hogy a kutatás-fejlesztés a vállalati munka szerves része, mert ez a kulcsa a versenyképes megtartásának.
AN: Mit gondol, mik a vállalat előnyei a többi vállalattal szemben?
SR: Szinte mindegyik munkatársunk mezőgazdasági múlttal rendelkezik, ezért tökéletes rálátással bír azzal kapcsolatban, hogy egy adott földterületnek mire van szüksége. Én is mezőgazdasággal foglalkozó családból származom, édesapám pár éve vonult nyugdíjba, a testvérem padig farmer. Tehát nagy tapasztalattal rendelkezünk mind gazdasági, mind agrár, mind a gépesítés szempontjából. Ezért olyan tanácsokat tudunk adni, mely a gazdálkodást profitábilissá teszik. Hiszen a farmereknek profitra van szükségük ahhoz, hogy fejleszteni tudjanak, és a hozamok is növekedjenek.
AN: Mik a további célok?
SR: Rövidtávon bővíteni a szervízhálózatot, hosszútávon növelni a piaci részesedést, új stratégiák és termékek bevezetése, amelyek még gazdaságosabbá teszik a farmokon a gazdálkodást.
AN: A gazdasági válság hogyan érintette a vállalatot?
SR: Minden piacot megfertőzött a globális válság, természetesen mi is érezzük. Nálunk pár éve már volt egy ilyen típusú visszaesés, ezért a cél, hogy túléljük. Ebben az évben 25-30 százalékos visszaesésre számítunk a 2008-as évhez képest, de szerintem ezzel minden gyártó így van Európában.
AN: A tavalyi kivételesen jó év volt?
SR: Igen, 2008 egy kivételesen jó év volt, de ez szerepelt a növekedési terveinkben, azt terveztük, hogy az export forgalmunk 2010-re túllépi a 15 millió fontot, a válság miatt ezt egy kicsit lefelé korrigáltuk, mivel a vásárlóerő lecsökkent.
Az Egyesült Királyságban nem várnak a gazdák támogatásra, nekik más a beállítottságuk, szeretnek befektetni a nagyobb hozam érdekében. Véleményem szerint az angol farmerek helyzete mindig is stabilabb volt a magyarokénál, a sikeres tavalyi év miatt, akik tudnak, idén felszereléseket vásárolnak.
AN: Mi a helyzet Oroszországgal?
SR: Az orosz és az ukrán piac teljesen összeomlott. Úgy volt, hogy októberben megyek oda tárgyalni, de sajnos el kell halasztanom. A kereslet ott nagyon nagy a megbízható és produktív gépek iránt. Ha a valutaárfolyam stabilizálódik, akkor elkezdjük az exportot. A kérdés az, hogy ez mikor történnik meg.
AN: Úgy tudom, hogy a Horsch-sal is együttműködnek…
SR: Igen, ez így van. A növekedés folyamán válaszút elé kerültünk. Vagy új programot fejlesztünk ki, vagy pedig új technológiát és termékeket hozunk létre. Mi a termékfejlesztést választottuk. Az elmúlt 10 évben a termékprofilunk teljesen megváltozott. Most már csak pár tárcsát adunk el,10 éve ez volt a fő termékünk. A Horsch termékeket tovább fejlesztettük, ő pedig vásárol tőlünk alkatrészeket, például DD gyűrűs technológiát. Az együttműködés Angliát, Írországot és Új-Zélandot érinti. Az exportot tekintve versenytársak vagyunk, mint ahogy a többi gyártóval is
Andrew Ward az év gazdálkodója volt tavaly Nagy-Britanniában
A Solo a harmadik típusú művelési mód, amit a 90-es évek óta alkalmaznak. A költségek nagy része csökkent, a művelésre fordított idő viszont minden esetben megrövidült. Így több területet tudnak a farmerek bérmunkában is megművelni. Az átállás pár évet vett igénybe, meg kellett találniuk a gazdálkodóknak az összhangot, hogy minden sikeresen működjön. Munkások száma: 1 teljes munkaidőben, 1 részmunkaidőben és ő maga – mondta az általa alkalmazott technológiáról Andrew Ward, aki az év gazdálkodója volt tavaly Nagy-Britanniában.
Közölte: minden körülmények között, a talajszerkezetből adódóan, az összes talajtípushoz a SIMBA SOLO-t használja. Tavaly 120 mm csapadék esett augusztusban és szeptemberben, így a tavalyi év nedvesnek számított. Sokan azt mondják, hogy a minimum tillige nem kivitelezhető nedves talajokon, nem használható agyagos, homokos talajon. Andrew Ward szerint soha nem a gép a probléma, hanem az ember. Nála a minimum tillige gépei minden időjárási és talaj körülmények között jól működnek.
Gazdaságának területe 656 hektár. Az úgynevezett első búzája 179 hektárrra tehető. A második búzájának hozama nagyon jó, ezt 178 hektáron műveli. A tavalyi évre azt mondta: az volt a legjobb év, amióta gazdálkodik.
Az első búza hozama tavaly 13,8 tonna volt hektáronként az elmúlt 5 év átlagában az első búza hozama hektáronként elérte a 12,8 tonnát, a második 10,9 tonna volt ugyanekkora területen. Összességében az átlag hozam 11,4 tonna volt hektáronként.
- Mennyi volt a búza ára mikor eladta?
- Ez nagyon változató. Volt, mikor 150 fontot adtak tonnájáért (48 600 Ft), de ő már jóval az aratás előtt eladta. Volt, amikor 110 fontra (35 640 Ft) esett. A magas árat azért a búzáért kapta, amit jóval az aratás előtt adott el. De akadt olyan tétel is, amelyet 112 fontért vettek meg tonnánként (36 300 Ft), de ez be volt takarítva és tárolva is.
-Mik a minőségi követelmények?
- Nedvesség 15% alatt kell, hogy legyen. Protein szempontjából a takarmány búzára nincsen előírás.
- Mennyi a támogatás?
- Ők támogatást csak arra kapnak, hogy rendben legyen tartva a gazdaság határa sövénnyel, amire 180 font hektáronként (58 300 Ft ) a támogatás.
Átlagosan 7,4 tonna volt hektáronként a bab (lóbab). Tavaly rekord mennyiségű bab termett, a legkevesebb 7,2 tonna/ hektár, a legtöbb 8,4 tonna/ hektár volt.
Kétféle repcét termesztenek kereskedelmi célokra (Excalibur, Cabernet). A V141 –es egy új fajta, amit most kezdenek el termeszteni. Az ebből származó olajat használja fel a McDonald’s a húsok sütéséhez. Magas az OMEGA 3 és 6 zsírsav tartalma, de a zsírtartalom kicsi. Csak olyan helyen lehet termeszteni ahol előtte 8-10 évig nem volt repce, mert átkereszteződhet, és ez megváltoztathatja az olajmag szerkezetét. Tavaly 44 fontot (14 250 Ft.) kaptak pluszban az alapáron felül ezért a fajtáért.
- Ezt mennyiért adta el?
- Szintén változott az ár az idő függvényében.350 font volt tonnája (113 400 Ft.) a betakarítás előtt, de akadt, amit 260 fontos (84 250 Ft.) áron lehetett értékesíteni tonnánként.
- Mennyi volt a tavalyi termésátlag és mit vár idén?
- Tavaly 4,7 tonna volt az Excalibur és a Cabernet hozama hektáronként, a V141-é pedig 4,1 tonna .
Az idén rosszabb a helyzet, a legjobb területen a legjobb körülmények között is 4,0 tonna a hektáronként termés . Nagy probléma volt a tavalyi ősz, mikor elvetették a repcét nagyon nedves volt a talaj. Szeptember 22-én tudták csak elvetni. Voltak problémák a károkozók miatt, mint a csiga és a galamb. Nagyon kemény volt a tél, és mivel későn vetettek, kicsi volt a növény és nagyon sok kifagyott. Minden a repcetermesztés ellen szólt ez idáig.
A Whisky árpát 70 hektáron, nagyon könnyű, homokos talajon termesztik.
Vetésszerkezet:
- A vetésforgó a következő ezen a területen: cukorrépa, első búza, repce, első búza.
- Mi az az első búza?
- Az első búza az a kultúra, ami a közvetlen repce vagy a cukorrépa után következik. A második búza, amikor a búza, a búza után van elvetve.
A cukorrépa nincs sokáig kint a területen, 3 hónapig tartják a szántóföldön, szeptemberben takarítják be. A repce után vetve lehet magasabb a búzának a hozama. Ezen a területen nagyon homokos, lágy, könnyű a talaj. Mindössze 20 cm termőtalaj van, alatta mészkő. Bármennyi csapadék eshet, másnapra teljesen kiszáradhat. Ezen a talajon az év egész szakaszában mégis dolgoznak, október közepére a nagyon kötött talajokon befejezik a munkát.
Könnyű talajon a SOLO-val dolgozik, cukorrépa után kisebb szögben. Ugyanezen a talajtípuson két menetben történt az árpa elvetése, egyik maga a SOLO amit egyszer húzta végig februárban, 20cm-re voltak leengedve a kések, majd jött a vetőgép.
A kötött talajokon, első búza esetében a régebbi rendszer alapján először szántott, majd hengerezett. Ez 1 hektárra vetítve 186 perc volt. Az új rendszer alkalmazásával, aminek a gerincét képezi a SIMBA gépek, ez 70 percre csökkent le.
A repce után a nagyon agyagos talajon a SOLO-val történő megmunkálás után nem csinálnak a talajjal semmit, az időjárásra hagyják, hogy végezze el a maga munkáját, mert az ingyen van. Ezen a talajon több mint 500 LE kell a gépek a vontatásához. Erre a traktort úgy bérli.
A SIMBA FREEFLOW-val búzát vetnek repce után. A repceművelés kötött talajon régi rendszerrel 1 hektárra vetítve 152 percig tartott. Az új rendszer esetében, mikor a lazítóval történt a vetés és utána a késekkel el nem látott Cultipress-t használta, ami a hengerezést végezte, ez mindössze 53 percre csökkent, ami hatalmas megtakarítás, mind időben, mind pénzben (50 százalék).
A búza betakarítása néha nagyon későn történik, ezért nagyon kevés az idő arra, hogy el tudják készíteni a magágyat a repce számára. Ilyenkor kimennek a lazítóval és egy az egyben abban a pillanatban el tudják vetni a repcemagot, ami nekik nagyon fontos.
Azért használják a Cultipresst, mert nagyon kötött a talaj. Nemcsak hengert használ, hanem egy olyan Cultipresst amiről a kést leszerelte, mert így a rögöket tovább tudja törni, zúzni.
A SIMBA FLATLINER talajlazítóval dolgozik, amin rajta van a vetőegység. A kések nyomába potyogtatja a magot. A sortáv 50 cm, a kések 30 cm mélyre vannak állítva, és utána visszazáródik a föld. Van, amelyik mag csak 1-2 centiméterre esik le, valamelyik mélyebbre, de ez nem számít, a lényeg, hogy megkapja a nedvességet és mindegyik kinő. Négyzetméterenként 50 magot vet el. 2-3,5 kg között mozog hektáronként a hibridmag. 90 %-a a magoknak kikel. Mivel a vetés után a földet visszazárják hengerrel, ez által a nedvességet visszatartják.
- Növekedés gátlókat használ-e?
- Regulátort igen. Tél előtt, és természetesen tavasszal. Ez egy nagyon olcsó és számára tökéletesen megfelelő rendszer.
- A repce betakarítása mikor történik?
- Július végén augusztus elején.
- Két hónap alatt nem zöldell ki a tarló?
- Ami feljön a gyom, azt még egyszer bedolgozza SOLOVAL, ami 35 cm mélyen mozgatja meg a földet. Mikor búzát vet búza után kötött talajon a régebbi rendszerrel 222 percet vett igénybe 1 hektár, most pedig 45 perc. Ha nagyon nedves a talaj, akkor nem rakja a nyomóhengert közvetlen a SOLO után. Ilyenkor hagyják, hogy néhány napot száradjon és utána megy végig rajta a nyomóhengerrel.
Októberben a lóbabra készítik elő a talajt, melybe humántrágyát kever a SOLO-val, utána rábízza az időjárásra. A bab kijuttatása 2 menetben történik, először a SOLO utána a vetőgép. A hagyományos rendszert használóknál ez 4 menetet jelent. Középkötött talajokon cukorrépa esetében hagyományos rendszerrel 4 menetet volt szükséges, ez időben 151 perc hektáronként. Az új rendszerrel: permetezés utána SOLO használata. Ez 78 perc. A SIMBA előtt kijuttatja a gyomirtót. A cukorrépánál a talajt szintén az időjárás viszontagságainak teszi ki.
Náluk javasolt felállás: tárcsasor, a két késsor, a tárcsa és utána a hengersor. Itt is megtalálhatók azok a funkciók, mint az X-PRESS esetében. Egyedileg lehet állítani a tárcsaszöget és lehet állítani a kések egymáshoz való távolságát. A késeknek durván 30 cm a javasolt mélység. Az alumínium távtartókkal lehet a mélységét beállítani a hengereken. A vízszintes szintet megtartja , követi a talaj felszínének mozgását.
Interjú Andrew Ward-dal, a múlt év gazdálkodójával
Agro Napló: - Úgy tudom, hogy Ön volt az év gazdálkodója Angliában 2008-ban?
Andrew Ward: - Igen, egy szaktanácsadó jelölt engem a versenyre. Ezt a versenyt évente rendezi a Farmers Weekly, azaz a Farmerek című szakmai hetilap, ami a legolvasottabb angol mezőgazdasági írott médium. A bírálók eljöttek a gazdaságomba, októberben Londonba utaztam és ott derült ki, hogy én nyertem ezt a címet, amit egy évig viselhetek.
AN: - Mik voltak a kritériumok?
AW: - Marketing, 1 tonna kukoricára illetve repcére eső költség, a talajművelés költségei, foglalkoztatottak száma, géppark fejlettsége, jövőbeni tervek és megvalósíthatóságának valószínűsége, hozam, fejlődési ütem, szinte minden lehetséges szempontot bíráltak.
AN: - Hány ember dolgozik a farmon?
AW: - Rajtam kívül még egy, teljes munkaidőben. Ezért eléggé elfoglalt vagyok. Mostanában hajnali fél 5-kor kelek és megyek permetezni. Múlt szombaton egész nap, reggel fél 5-től este 9-ig permeteztem, ez területben 200 hektárt jelent.
AN: - Miért a SIMBA gépekkel kezdett el dolgozni?
AW: - A fő ok az volt, hogy nagymértékben lerövidíthetem az egy hektárra eső művelési időt. A területeim nagyon közel fekszenek a SIMBA gyárhoz, ami szintén nagy segítséget jelentett. 2000 óta veszem igénybe aktívan a segítségüket, de ezeket a gépeket már a 90-es évek közepétől használom. Most már egyáltalán nem szántunk, hanem a SIMBA SOLO-t és a többi SIMBA felszerelést használjuk. Sikerült ezekkel az eszközökkel megvalósítanunk a hatékony talajművelést. A SIMBÁ-val való kapcsolatomat inkább kétoldalú együttműködésként írnám le, mivel mindketten segítünk a másiknak ott, ahol tudunk.
AN: - Előtte a hagyományos talajművelési módszert alkalmazta?
AW: - Igen.
AN: - Miért váltott?
AW: - Főleg azért, mert hittem a SIMBÁ-nak, amikor azt mondták, hogy az ő módszerük legalább olyan hatékony, illetve hatékonyabb, mint a szántás, és időben sokkal kevesebb ideig tart. Tudtam, hogy a hagyományos módszer az én farmomon már túl sok időt vesz igénybe, amin változtatni kellett. Ezért kipróbáltuk a SIMBA gépeket. Körülbelül 2 év tanulás kellett ahhoz, hogy minden zökkenőmentesen menjen minden.
AN: - Hogyan tervezi a jövőt?
AW: - A gazdaságom méretének növelésével.
AN: - Angliában vagy külföldön?
AW: - Ezt még nem tudom, jó lenne külföldön, Romániára és Bulgáriára gondoltam, de én nem költöznék oda, az Egyesült Királyságból irányítanám a dolgokat.
AN: - Mi a külföldi terjeszkedés oka?
AW: - Az Egyesült Királyságban a földek már nagyon drágák és nehéz is eladó földet találni.
Az angol mezőgazdaság, ahogy Pete White látja
Pete White családja 1911-óta gazdálkodik jelenlegi bírtokán, abban az időben 160 hektárjuk volt, amit 1937-ben vásárolták meg teljes egészében. A múlt század 60-as 70-es éveiben vásároltak hozzá még területet. Feleségének az édesapja meghalt, amikor June - a felesége - 21 éves volt. Három évvel az ezredforduló előtt, 1997-ben házasodtak össze, addig June egyedül dolgozott a gazdaságban. Ebben az időben már 400 hektár körüli volt a gazdaság mérete.
Mikor Pete odakerült, még mindig a régi szabályok szerint működött a gazdaság, ugyanazokkal a szokásos növényekkel foglalkoztak, mint mindenki más abban az időben: búzával, burgonyával, cukorrépával és zöldségfélékkel. Rájöttek, hogy a talaj túl nehéz, ezért a burgonyának a termesztését abbahagyták. Szarvasmarhával, főleg hús marhával kezdtek el foglalkozni. 2000-ben úgy döntöttek, hogy nem fognak tovább foglalkozni a cukorrépával sem, mivel túl sok volt vele a munka az érte kapott pénzhez képest.. Most 800 ha-on dolgoznak, de nem mindegyik saját tulajdon, van bérelt rész is (240 ha). Elég drágák a földek ezen a területen, ezért nem hiszi, hogy egyelőre tudna földet vásárolni. Nekik 100 font / hektárra (32 400 Ft/ha) a földbérlet. Nagyon kevés eladó föld van ezen a környéken, az utóbbi két évben nagyon jó volt a termés ára, és ez fölvitte a földárakat.
Angliában kategorizálják a földeket 1-től 5-ig. az 1-es a legjobb, ami jó mindenféle zöldségnek, minden növény termesztésére. Az 5-ös, pedig csak a füves terményekhez, zöldtakarmányra, ami a hegyes területeken található. Az ő területe 3-as kategóriájú. A talaj agyagos, kötött, ph +7,5, foszfor és kálium index +3.
Csirke trágyát használnak, hektáronként 12,5 tonnát, nem vásárolnak semmiféle műtrágyát. Ennek kiszórása 1 fontba (324 Ft-ba) kerül hektáronként, nem éri meg Neki vele foglalkozni, mással csináltatja. Ezzel tavasszal 25-26 kg nitrogént spórol meg.
Éves átlag csapadékban 600 mm. 2007 volt eddig a legnedvesebb időszak. 250mm volt a csapadék tavaly augusztusban és szeptemberben is nagyon sok eső esett. Ez sok problémát okozott, nagyon későn tudtak ebből adódóan aratni tavaly . Augusztus végén aratják általában a búzát , de szeptember 14-én tudták tavaly befejezni. Ezért későn tudták elvetni az ez évi terményt. Szeptember első 10 napjában vetik a repcét általában, tavaly szeptember 19-20-a körül sikerült. A búzát szeptember 20-án szokták vetni, tavaly október előtt nem tudták elvetni. Az 5 éves búza termésátlaga 10,13 t/ha, a repcéé pedig 3,83 tonna hektáronként. A tavalyi búza termésátlaga 10,5 t/ha, repcéé 3,6 t/ha.
A jövőben sokkal kevesebb repcével foglalkoznak majd – állítja farmer. Eddig minden második évben rakták be a vetésforgóba a búza közé, de mostantól ritkábbra teszik, mivel a búza ára elég kellemesen alakul a piacon. Ki fogják próbálni a tavaszi árpát. Sörárpának akarják, de elég nehéz ezt az árpát ezen a területen termeszteni . A költségek miatt most csak ki akarják próbálni.
Vetés 2009 Típus
1. búza Viscount, Duxford, Einstein
2. búza Einstein
Repceolajmag Flash, Ovation, Vision
Sörárpa Quench
Nitrogén-felhasználás: egy zsáknak, amit vásárol 40% -a nitrogén. 12 ezer liter vizet és 7,5 tonna nitrogén anyagot szivattyúval összedolgozza. Ekkor kémiai reakció keletkezik és -10 Celsius fokon lehűl. Így 20 százalékos nitrogén van ebben a keverékben, amit mindig permetezővel szór ki. Ammónium szulfátot is vásárol, amit a növény alá raknak. Olyan keveréket is készít, amiben 20 százalék a nitrogén és 7,5 százalék a szulfát.
Farmlátogatás
Nagyon meg van elégedve a John Deer-el. GPS–t szeretne kifejleszteni a John Deer-el együttműködve. Most próbálják berakni a következő szezon előtt. Ha a kombájnon befejezik a munkát, akkor ez egyből a traktorra kerül, és egész évben ott marad. Két John Deer traktora van. Az utóbbi 5 évben egy bérelt 7.5-ös Challanger-rel dolgozott . Ezt most visszaadta, és az helyett vette ezeket.
Lépésről-lépésre változtatták a gépeket, de ez most a legutolsó technológia. Korábban a CULTIPRESS-t és a UNIPRESS-t használták a SOLO mögött. A későbbiekben is a nehéz talajhoz akarja használni a SOLO-t, 9,5 tonna a súlya , szüksége van a nehéz talajon erre az eszközre. A tárcsa 7,5 cm, maximum 10 cm mélyen kerül be a talajba. 20 és 30 cm-ről dolgoznak a kések. Mielőtt beállítja a kések mélységét, mindig megnézi, hogy milyen a talaj szerkezete. Mikor nedvesebb időszak van, akkor kevésbé kell lerakni a késeket, ha szárazabb, akkor mélyebbre kell. A SOLO-nál van az a lehetőség, hogy a hátsó DD-t felcserélik a tárcsasorral. Neki a DD henger távolság tökéletesen megfelel, hogy kikeljen a búzája.
Interjú: Pete White-tal
Agro Napló: - Mikor kezdett el SIMBA gépeket használni?
Pete White: - A talajművelési rendszert 1997-ben változtattuk meg, elhagytuk a szántás. Ennek az oka az volt, hogy nagyobb hatékonysággal szerettünk volna dolgozni. Ezen felül le szerettük volna rövidíteni az 1 hektárra eső művelési időt. A hagyományos talajművelés esetén 1 hektár megművelése 110 percbe került, most a SOLO-val ez 48 perc. Ez nagyon sok munkaerő-, gépköltség- és üzemanyag megtakarítást jelent, na és persze időt is.
AN: - Elégedett a SIMBA termékekkel?
PW: - Igen, az elmúlt 15 évben használom, és ma már el sem tudom képzelni a talajművelést Simba nélkül. Minőségi termékekről beszélhetünk, nagyon hozzáértő csapattal és jó szervízhálózattal. Ezen felül sok fejlesztés a farmerek ötletei alapján történt meg, ami nagyon fontos, hiszen így még hatékonyabban működnek a gépek.
AN: - Mik a jövőbeni tervei?
PW: - Szeretném növelni a farmom méretét. Ez nehéz Angliában, de itt szeretném megvalósítani. 50 évesen már öregnek érzem magam ahhoz, hogy külföldön kezdjek neki a munkának, de véleményem szerint a fiatalabb generációk számára ez nagyszerű lehetőség. A közeljövőben 100-200 hektárral szeretnénk bővíteni a farmunkat, és hatékonyabban dolgozni, növelni a teljesítményünket. Remélhetőleg az árak jobbak lesznek, mint az elmúlt 2 évben.
AN: - A gazdasági válság érzékelhető?
PW: - Én főleg a hitelfelvételnél érzékelem, a bankok magasabb követelményeket szabnak a hitelek megadásához, de úgy érzem, hogy a körülmények most már egyre kedvezőbb fordulatot vesznek.
George Atkinson gazdasága
George 1.000 hektáron dolgozik feleségével és egy alkalmazottal, és két-három további részmunkaidős alkalmazottja is van aratáskor. A terület fele nehéz talaj Folkingham-nél, 80 méterre a tengerszint felett, amit elég korán el kell kezdenie megművelni, munkába fogni. A terület másik fele könnyebb talaj Haconby Fen-nél, egy méterrel van a tengerszint felett. Ez a terület a második Világháború idején egy amerikai támaszpont volt, így nemcsak, hogy nehéz a talaj, hanem sokszor még mindig betondarabokat is találnak a talajművelés során.
Vetésszerkezet: 45 százalék őszi búza: Angliában osztályozzák a földeket 1-től 5-ig, 1-es a legjobb, 5-ös a legrosszabb. Az ő területe 4-es osztályzatú. Nehéz talajon: Oakley és Humber & Grafton típusú búzát vet. Átlagos hozam: 10 tonna hektáronként. Szeptemberben vetik, mintegy 150 kilogramm szükséges egy hektárra (180-200 növény négyzetméterenként), átlagban 200 kilogramm nitrogén is szükséges, Yara N-érzékelő használatával
Emellett termeszt őszi repceolajmagot is a terület 45 százalékán. Excaliber hibridet Folkingham-ben, törpe repcét Haconby-ban vetnek. Az átlagos hozam 3,2t/Ha-ról 4,5 t/Ha-ra emelkedett. Vetés augusztusban, 50 növényt négyzetméterenként (2-3,5 kg/Ha) Tíz százalék Wizard fajtájú őszi bab.
Három olyan céggel kötött szerződést, aki terményértékesítéssel foglalkoznak..A legtöbb búzát, olyan értékesítőnek adják el, aki körülbelül egy 200 ezer tonnát értékesít egy évben, ez Manchester környékén van.. 7500 tonna búzát tud Ő is eltárolni. Kapnak EU-s támogatást, körülbelül 200 fontot (64800 Ft) hektáronként, de ez minden évben egyre kevesebb. Országon belül nincs földalapú támogatásuk.. Nagyon sok szabályozása van ennek a támogatásnak, ezért sokan nem fognak bele.
A nitrogén-szenzor használata. A nitrogén arányát változtatja. A szegényebb területekre többet, az egészségesebb területekre kevesebb nitrogént bocsát ki, így a termés sokkal egyenletesebb, a hozam pedig kevesebb nitrogén felhasználás mellett is nagyobb. Még most is az a cél, hogy megfelelő mennyiségű műtrágyát szórjanak ki, de figyelnek, hogy csak annyit, amennyit szükséges, mert nagyon költséges.
Probléma, hogy ebben az évben leszabályozták a nitrogén mennyiséget (30kg/ha), és a nehéz területen sokkal több kellene, mint ami engedélyezett. Ezért egy másik technológiát szeretnének kipróbálni ebben az évben. 40 cm-es sorokba vetik a repcét és oda szórják a nitrogént, ahol a növény van, ahol a növénynek szüksége van rá, a sorok közé nem kell nitrogént szórni. Egyszerre fogja kijuttatni a nitrogént a maggal együtt. A SIMBA SL-jét fogja erre a célra használni.
A farmon októbertől január végéig lehetőség van fácán- és fogolyvadászatra. Ebben az időszakban naponta hozzávetőleg 150 madarat lőnek ki, 1 madár ára 8500 Ft. 6 hetesen vásárolják őket július környékén, 2 hektáros területen tartják őket.
Nagy problémát okoznak nekik a nyulak, ezért rájuk is vadásznak, hetente 89-90 nyulat lőnek ki. Ezt a saját maguk biztonságáért teszik. Van egy másik technológia, mikor propán-butános oxigént engednek bele a lyukba és ezt felrobbantják. Az összes között a legnagyobb probléma továbbra is a galambok, sokat pusztítanak. Hatalmas mennyiségük miatt nem tudják kiirtani őket, különösen a repcére veszélyes. A csiga is sok problémát okoz, a nehezebb talajokon 2-3 dózis csigairtót szórnak ki. Gondolkoznak azon, hogy a nitrogénnel és a vetőmaggal együtt a csigairtót is kiszórják. 8-9 tonna csigamérget használnak el 1 évben.
A támogatás mértéke a búza esetében: ha most a szántás technológiával dolgozna, akkor valószínű, hogy szántás után meg kellene tárcsával dolgoznia a földet, utána megint meg kellene talajlazítózni, újra tárcsázni, mire el tudná vetni a magot. Figyelni kell, mert sokkal könnyebben elfekszik a gabona, ezért a regulátort jobban kell használnia, általában minimum háromszor. Kétszer egymás után használja ugyanazt a kémiai anyagot, harmadszorra pedig egy sokkal erősebbet használ, ami segíti a gyökeresedést is. Most, hogy szárazabb idő van, kevesebb regulátort használtak. A szárazság miatt idén valamivel kisebb lesz a búza, mint szokott lenni. Mivel attól fél, hogy a növény nagyon könnyen lefekszik, kevesebb műtrágyát ad neki, mint amit a szenzor mutat.
A repcét pedig későn tudta elvetni, szeptemberben nagyon nedves volt a talaj és ezért nem úgy tudta a földet megművelni, ahogyan szerette volna, ez látszik a gyökérzeten is. Augusztus 15-én vetette el és előtte csak és SL –el dolgozta át az egész területet, nem kellett semmi más. Utána lehengerezte a csigák miatt, mielőtt kiszórta volna a kémiai anyagokat. Akik még mindig a szántást használják ezen a területen, azoknak legalább 4 műveletet kell elvégezni, mielőtt el tudják vetni a repcét, az Ő 1 műveletével szemben. 2,5 kg-ot vetettek el hektáronként, körülbelül 45 magot vetettek el négyzetméterenként.
