Hirdetések:

EXOCET: 7,19 t/ha nettó magtermés! Beszélgetés Légrádi Miklós gazdálkodóval

| 2009-05-29

Az elmúlt hetekben a hazai repcetermesztés történelmi pillanatokat élt át. Nagyüzemi körülmények között sikerült 7 t/ha feletti termést elérni az egyik DEKALB nagyparcellás kísérletünkben.

 

A büszke és igényes termelő, aki helyszínt ad már évek óta a DEKALB repcék kísérleteinek Légrádi Miklós gazdálkodó, a Somogy megyei Lengyeltótiból. Az idei esztendőben maximalista módon mindent megadott, amit a repce csak igényelhet. Ennek eredményeképpen a győztes hibrid a kísérletben az EXOCET hibridrepce lett 7,19 t/ha-os nettó magterméssel. Az alábbiakban rövid kivonatot adunk a Légrádi Miklóssal készült beszélgetésből a technológiára koncentrálva, mellyel sikerült ezt a kivételes eredményt elérni.

 

Légrádi Miklós

 

 


Közismerten a repcetermesztés nagy híve vagy. Honnan ered ez a tisztelet, szeretet a repce iránt?


A repce a kedvenc növényem, mert ez jelenti a legnagyobb kihívást a termelője számára. 10 éve termelek repcét a saját területemen és az idei esztendőben is jelentős részt képvisel a területből, 90 ha a mintegy 500 ha szántó területből. Szerencsére a repce piaci pozíciója is jelentősen javult az elmúlt években és a kis unokám fogalmazta meg a legjobban a repce helyzetét, amikor egy beszélgetés során azt mondta nekem: „Tudod Papa, az a pénzes növény”.


Mik a repce termesztés titkai, hogyan éred el évről évre ezeket a kiváló terméseredményeket.


Úgy gondolom, hogy titkok nincsenek. Azonban ha jelentős eredményeket akarunk elérni, akkor a repcét tisztelni kell és megérteni, hogy a repce egy igényes, napi törődést igénylő növény. 10 évvel ezelőtt a repce harmad-negyedrangú növénynek számított és ennek megfelelően a technológiája is extenzív volt, megelégedtünk a 2-2,5 tonna termésátlaggal. Az évek folyamán azonban a nyereséges termesztés lehetősége egyre javult és manapság a repce az egyik, ha nem a legjobb nyereséggel termeszthető kultúrává vált a biztos értékesítési lehetőséggel párosulva. A teljes technológiát komplexen kell kezelni, nem lehet az egyes tényezőket külön választani. Az is egyértelműen elmondható, hogy a termésszintek jelentős emelkedése a hibridek megjelenéséhez köthető. A hibridek egyrészt új alapokat hoztak a termőképesség és a termésbiztonság tekintetében, másrészt hozzájuk kapcsolható a technológiai színvonal jelentős átalakulása, mint például az őszi gyomirtás általánossá válása vagy a hektáronkénti tőszám csökkentése, a regulátorok használata és a műtrágyák intenzív használata. Ezekkel a korábbi 2,5 t/ha szintről elérhetőek az akár 4,5-5 t/ha feletti terméseredmények is.


Javasolom, tekintsük át a technológiát, amivel az EXOCET hibriddel elérted a 7,19 t/ha-os eredményt!


Mielőtt áttekintjük a konkrét technológiát, ki kell emelnem, hogy rendkívül fontosnak tartom a kísérletek beállítását, hiszen ezekből szerzem meg azokat a tapasztalatok, amik alapján a következő évekre fajtát, hibridet választok. Így már sok éve dolgozok együtt a Monsanto DEKALB fajtakísérleti hálózatának tagjaként és a korábbi évek kísérleti eredményei alapján választottam az EXOCET hibridet is, mely 70 ha-on szerepelt az idei vetésterületben, kiemelkedő 5,2 t/ha üzemi átlagot adva. A kísérleti parcellák is ugyanazt a technológiát kapják, mint a többi üzemi terület.


FAJTA/HIBRIDVÁLASZTÁS


Fajtát/hibridet a kísérleti eredmények és a saját üzemi tapasztalatom alapján választok. Amelyik hibrid kiemelkedő és megbízható terméssel szerepel itt, az kerülhet be a vetésszerkezetbe is. Tapasztalatom alapján a hibridek jobb eredményekre képesek ezért a terület 70-80%-án hibridet termelek. A tenyészidő szempontjából a meghatározó, hogy a betakarítási szezont mi búzával kezdjük, utána, a közepén aratjuk a repcét, majd újra a kalászosok következnek. Ez azért fontos, mert a repce betakarítási időpontja rendkívül kritikus és ehhez kell, hogy alkalmazkodjunk. A tenyészidő szerint a terület 20-25%-án található valami korai fajta, ami lehet Californium, amivel kezdjük az aratást, majd folytatjuk a középérésű EXOCET-tel, ami a terület zömét adja. Nagyon fontosnak tartom a hibridek betegségtoleranciáját. Az EXOCET hibrid szklerotínia ellenállósága rendkívül látványos volt az idei esztendőben, a szomszéd termelők is csodájára jártak. Fontos ez azért is, mert bár eddig tartottuk az olajos növényeknél az 5 éves forgót, azonban az emelkedett arányuk miatt rákényszerülhetünk a 3-4 éves forgóra, amikor a védelem egyik legfontosabb eleme a toleráns hibrid választása lesz, mint az EXAGONE vagy EXOCET.


A kísérleti parcella adottságai:


Helyszín, adottságok: Lengyeltóti, Somogy megye. Homokos vályog talaj; 22 AK; 7-es talaj ph; 1%-os talaj humusz tartalom


ELŐVETEMÉNY


Őszi búza. A legjobb előveteménynek az őszi kalászosokat tartom, de korán lekerülő siló, vagy szemes kukoricával (szeptember 10.-ig) is jó tapasztalataim vannak az idei esztendőben.


TALAJELŐKÉSZÍTÉS


A jó talaj előkészítés titka, hogy előre tervezni kell minden lépését, hogy vetésre olyan magágyat érjünk el, amelyre ha rálépünk, akkor elbírjon, viszont ha erősen a sarkunkkal lépünk rá, akkor beszakadjon.


• A búza betakarítása után a területről a szálmát lehordtuk, hogy minél kevesebb maradványt hagyjunk hátra. Ezután következett az első tarlóhántás mulcskultivátorral + güttler hengerrel 15 cm mélyen.
• Miután az árvakelés kijött, kiszórtuk a 200-300 q/ha szervestrágyát és az őszre szánt műtrágyát. Ezt szintén a fenti saját fejlesztésű mulcskultivátorral dolgoztuk be 25 cm mélyen.
• Magágyelőkészítés szintén mulcskultivátor + kapcsolt Güttler henger 15 cm mélyen. Fontos, hogy a vetés nyirkos, de ne sáros talajba történjen. Fél-egy napot várunk a vetéssel a magágy készítés után.


VETÉS


A vetést tárcsás ACCORD vetőgéppel végezzük. A kísérletben az EXOCET esetében 380 000 magot vetettünk ki hektáronként. Minden esetben kiszámoljuk a csíraszámot, és ez alapján határozzuk meg a vetőmagnormát. A hibrideknél 37-38 csíra/m2-t alkalmazunk, míg a fajtáknál 45-50 csíra/m2-t. Az ideális vetésidő a tapasztalataim alapján ebben a térségben a fajták esetében szeptember1-5-ig, míg a hibridek esetében szeptember5-15.-e között van. Az EXOCET vetésideje 2007. szeptember 10.-e volt 2-3 cm vetés mélységgel.


GYOMIRTÁS


A mai intenzív repcetermesztésben az őszi gyomirtás kihagyhatatlan. Mi preemergensen Brasan-t használtunk 2l/ha dózisban a galaj miatt. Ideje: 2007. szeptember 11.


REGULÁTOROZÁS


• Az ideális időpontban végzett ŐSZI REGULÁTOROZÁS-t a mai hibridek esetében tilos kihagyni a technológiából. Még akkor is elvégezzük, ha sáros a talaj és nehezen lehet bemenni a táblába. Az EXOCET esetében 2007. október 21.-én történ 0,8 l/ha Caramba kijuttatásával. Az őszi regulátor kijuttatását mindig a növények fejlettségéhez igazítom. 4 max. 6 leveles állapot a legideálisabb. Ha egyenetlen az állományunk, akkor a legfejlettebb növényekhez igazítsuk a kezelést, amik 6 levelesek legyenek. Ha szükséges ez összeköthető az őszi rovar ellen védelemmel, erre nem volt szükségünk. Így lesz a gyökérnyak a tél beállta előtt ceruza, töltőtoll vastagságú.
• A TAVASZI REGULÁTOROZÁS ideje akkor érkezik el amikor a repce szárba indul, azaz 30-35 cm-es nagyságú. Az EXOCET esetében ezt a 2. rovarölőszeres kezeléssel együtt juttattuk ki 2008. március 18.-án 0,8 l/ha Caramba formájában.



TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS


Az egyik legfontosabb eleme a sikeres repcetermesztésnek. Ezt is komplex módon közelítem meg, hisz alkalmazzuk a szervestrágyát, használunk, műtrágyát és a lombtrágyákról sem feledkezhetünk meg. A nitrogén mellett fontos a mikrolemek használata, mint a kén és a bór.
• Szervestrágyázás: a második tarlóápolásnál juttattuk ki a 200-300 q/ha pulykatrágyát
• Műtrágyázás
           o Az első adag 3 q/ha 3X15-ös NPK alapműtrágya formájában (45:45:45 kg hatóanyag) a szervestrágyával együtt. Úgy szoktam tervezni, hogy a tervezett N műtrágya 25%-át az őszi időszakban juttatjuk ki.
           o A tavaszi műtrágyázás két részletben megosztva történik. 
                              - Az első időpontja akkor van, amikor már rá tudunk menni a területre a tél után közvetlenül. Ekkor a tavaszra szánt műtrágya 65-70%-t szoktam kijuttatni. A kísérletben ekkor 1,5 q/ha SULFAMMO 23 Mesactyl NPRO + 31 S és 2 q/ha 34% ammonium-nitrátot adtunk a repcének. 
                               - A második tavaszi műtrágyázás időpontja akkor érkezik el, amikor még a szántóföldi géppel be tudunk menni a repcébe és az emelt kerettel rendes szórásképet tudunk elérni. Az EXOCET esetében 2 q/ha 34%-os ammónium-nitrátot szórtunk ki. Itt megjegyezem, hogy a tapasztalataink alapján jövőre lehetőleg már kenes ammóniumnitrátot fogunk kiadni, mely jobb a kén tartalma és az egyenletesebb hatása révén.
• A lombtrágyázás minden egyes rovarölőszeres és gombaölőszeres kezelés idejében bekeverésre került a következőképpen: az első 3 rovarölőszeres kezeléshez fél dózisban Jello 1,5 l/ha és Wuxal Boron 1 l/ha dózisban. A negyedik permetéshez a Wuxal helyett Solubor került. Így a nitrogén mellett mind a kén, mind a bór folyamatosan elérhető volt a repce számára a tenyészidőszak folyamán.


ROVAROK ELLENI VÉDELEM


A repce kártevői elleni védelem folyamatos figyelmet és technológiai fegyelmet igényel az egész szezon során. A védekezések időpontját, megelőző jelleggel illetve a kártevőkhöz igazodva végzem el. Az idén gyakorlatilag a kártevők károsításától mentesen sikerült tartani a kísérletet és az üzemi EXOCET táblát is. Az elvégzett kezelések az alábbiak szerint történtek:
                              • 2008.02.27. Nurelle-D 50/500 EC 0,6 l/ha
                              • 2008.03.18 Talstar 10 EC 0,1 l/ha
                              • 2008.04.05 Fury 0,075 l/ha
                              • 2008.04.25 Mavrik 24 EW 0,3 l/ha


GOMBÁK ELLENI VÉDELEM


A teljesen egészséges állomány elérése érdekében, valamint a tenyészidő teljes egészében egészséges szár elérése a nagy termés miatt szükségessé teszi gombaölőszeres kezelés beiktatását is. Ennek időzítését a repce fővirágzására időzítem. Emellett egyes használt szereknek zöldítő, általános egészségi állapotot javító hatása is van. A kísérletben használt gombaölőszer: 
                                 • 2008.04.25. Pictor SC 0,5 l/ha
A permetezéseknél, amikor szükséges használok tapadásfokozókat, pl. Silvet-et.


ÉRÉSGYORSÍTÁS, BETAKARÍTÁS


A jó repce legalább 3 hétig virágzik. Ezt kell összehozni 3 napra. Ilyen tömegű termés esetén az érésgyorsítók használata elengedhetetlen. Az érésgyorsítást korábban Harvade-el végeztem, mivel ez kíméletes. A betakarítás előtt kb. 2 héttel végzem el a kezelést mindig a tábla belsejében történő szemrevételezés alapján. A másik szóba jöhető technológia a ROUNDUP MEGA + Elastiq kombináció. A betakarítás ekkora tömegű termés esetén kizárólag repce asztal illetve speciális repce oldalkaszák használatával lehetséges. Emellett nagyon fontos a megfelelő sebesség és motolla használat.


KÖLTSÉGEK, ÉRTÉKESÍTÉS


A fent vázolt technológia teljes költsége kb 230 000 Ft/ha. A repce olyan növény, amelyet érdemes előre lekötni, így tettem az idén is, mellyel 110 000 Ft/tonna körüli árat tudtam elérni. Így a termésem biztonságban van és a betakarítás után azonnal elszállítják tőlem.


Köszönjük az értékes beszélgetést és gratulálunk az EXOCET-tel elért 7,19 t/ha-os kísérleti és 5,2 t/ha-os üzemi eredményhez.


Lejegyezte: Szanyi István, Lassányi László

BEJELENTKEZÉS
jelszó emlékeztető
Hirdetések: