Hirdetések:
Nagy György ügyvezető igazgató (Igal-Agro Kft.): „Erősen eltérő humusztartalmú, heterogén talajú dombos vidéken 1400 hektáron (szolgáltatással és bérléssel együtt) gazdálkodunk. 2008-ban először termeltünk szegedi kukoricát. A Csanádot próbáltuk ki 50 hektáron. A legrosszabb területünkön (ahol még az is kétséges, hogy termést takaríthatunk be) 63 mázsás hektáronkénti eredménnyel lepett meg bennünket. A jobb földjeinken meg képes volt a 110 mázsára is. Elégedett vagyok a bemutatkozással. Mivel kimondottan magyar fajtákat akarok termelni, azokból válogatok. Mostantól a szegedieket is komolyan számításba veszem a 700-800 hektáros kukorica területünk bevetésekor.”
Lantos Zoltán főagronómus (Agro-Lippó Zrt.): „Búzatermesztésünkben régi kapcsolatot ápolunk Szegeddel. Kalászos területünk zömén vetőmagot állítunk elő. Környékünkön azonnal keresik az újdonságokat, így búzából az ősszel GK Csillagot, GK Békést és GK Fényt vetettünk, durumbúzából hagyományosan a Bétadurt.
A Gabonakutató kukoricáiból a kísérleti eredmények és a területi képviselőjük javaslatára 60 hektáron Kenézt vetettünk. Száraz súlyban 10,2 tonnás hozammal fizetett. Mifelénk igen jelentős vadkárral kell számolni, így ennél a hibridnél előnyként könyveljük el, hogy a vadak nem igazán szeretik. Egyébként több fajtatulajdonosnak állítunk be kísérleti sorokat, így ezek eredményeit is figyelembe vesszük, amikor vetőmagot választunk. A Szegedi SC 352-t már három éve bio területeken használjuk, s elmondhatom, hogy jól bevált erre a célra is. Szójából bio- és konvencionális termesztésre egyaránt régóta alkalmazzuk a nálunk bevált Flóra fajtát. Tavaly 120 hektáron díszlett.”
Hajdú Endre fábiánsebestyéni gazdálkodó: „A 73 hektáron termesztett kukoricám termésmennyiségére most nem lehet panaszom az, az árakra és az értékesítési nehézségekre annál inkább. A Szegedi SC 352-est már több éve termesztem megelégedéssel. A 2008-ban aratott hektáronkénti 120 mázsa (gondos, de takarékos agrotechnika mellett) már külön is említést érdemel. A szemek is szépek, fajsúlyosak voltak. A Sarolta hibrid is jól mutatott, 1-2 százalékkal kisebb víztartalommal, 100 mázsára volt képes. Az idén 45 hektáron vetek csak kukoricát, s mivel többszörösen bebizonyosodott, hogy a 352-es jól bírja az itteni klímát, most az egész területem elfoglalhatja.
A második számú fő növényem a búza. Kimondottan szegedi fajtát termelek ebből is. A GK Kalászból legutóbb 7 tonnás termést sikerült magtárba vinni. Nem csoda, ha ősszel sem cseréltem le, igaz kisebb hányadban a GK Békés is bizonyítási lehetőséget kapott."
Máté József ügyvezető igazgató (Csiff-Land Kft., Darvas): ”A Gabonakutatóval több évtizedes, stabil partnerkapcsolatot ápolunk. Az évenkénti ezer hektárt meghaladó őszi búza vetésünk kizárólag az alföldi viszonyokra termett szegedi fajtákból áll. A GK Kalász, GK Piacos, GK Petur és Jubilejnaja négyes az időjárás függvényében, évek óta megbízhatóan adja a hektáronkénti 4,5-5 tonnát, B1-A1 minőségben. A kukorica ugyan jóval kisebb szelet a vetésszerkezetünkben, de ebből is szépen kiveszik részüket az új generációs szegedi hibridek. A prímet 2008-ban a Szegedi 343 vitte, 17 százalékos víztartalom mellett megadta a hektáronkénti 12 tonnát. A Csanád és a Kenéz produktuma is megközelítette ezt a kimondottan jó szintet. Repcetermesztésünkben a GK Helena fajta az egyik stabil pont. 2008-ban 200 hektáron, 3,3 tonnás átlagterméssel takaríthattuk be. Azért szeretjük, mert a 3 tonna körüli értéket hosszabb időtávlatban is biztonsággal teljesíti."
Juhos József ügyvezető igazgató (Klementina Kft., Mezőkövesd): „Gazdaságunkban 900 hektáron folytatunk növénytermesztést. Nem kukoricás vidék a miénk, így nálunk a búza, napraforgó és repce a domináns. Napraforgóból a szegedi Magógot 55 hektáron termesztettük, amely jó olajtartalommal, igen tisztes (3,9 tonnás) termést adott hektáronként. Idén is ez lesz az általunk kiválasztott két fajtából az egyik. Repcéből tavaly 40 hektáron a GK Gabriella közel 4 tonnás hozamot mutatott, míg a jég be nem takarította. A hibridek sem teljesítettek jobban. A szegedi búzákból a GK Ati, GK Petur és a GK Kalász fajtáknak van 'bérelt helye' úgy 150 hektáron. Tavaly 7 tonna körüli átlagterméssel hálálták meg a választásunkat. Arról nem a fajta és a termelő tehet, hogy november végéig a jó minőségű malmi búzánkra és napraforgómagunkra sem találtunk komoly vevőt."
Pásztor András ügyvezető igazgató (Vetőmag és Szárító Kft. Tímár): „Kapcsolatunk több évtizedes a szegedi kutatóintézettel, s ma is a búzatermesztésünkben a legkiterjedtebb. Árugabonát és vetőmagot egyaránt előállítunk. A GK Kalász és GK Petur évek óta kedvelt fajta környékünkön, de az újabbakat is folyamatosan kipróbáljuk. A GK Csillag tavaly szenzációsan szerepelt, a nyár eleji heves viharban sem dőlt meg, s 7,5-8 tonna közötti hozamokat produkált. A GK Szala még kis területen vizsgázott, az eső utáni betakarításhoz képest jó beltartalmi értékekkel, 7,5 tonnás átlagtermést adott. Most futtatjuk fel, az idén nagyobb területen termesztünk belőle I: és II. fokú vetőmagot.
Kukoricából a Sarolta a kiválasztottunk. Lényegesen jobb termést ad, mint amire a rövid tenyészideje alapján következtethetünk. A 2008-as 12 tonna feletti hozam magáért beszél, de mi azt is megjegyeztük, hogy előtte az aszályban is 8 tonnát arathattunk róla hektáronként. Bizonyított, így ebben a szegmensben biztos helye van a fajtaszortimentünkben."
Sármán Zoltán környei magángazdálkodó: „A Gabonakutató kukoricái közül a Szegedi 349-re az aszályos 2007-es esztendőben figyeltem fel egy közeli, bemutató fajtasorban. A kedvezőtlen időjárás miatt összességében igen gyenge termésátlagot produkált a legtöbb hibrid. Ellenben a Szegedi 349 a körülményekhez képest tisztességesen helytállt. Így tavaly már nagyobb területen vetettem ebből a mutatós, szilárd száron álló hibridből, s a 10 tonnás hozamával elégedett vagyok. Mivel száraz és csapadékos viszonyok között egyaránt bizonyított, idén is biztos helye van nálam. Egyébként a saját kísérleti fajtasoromban tavaly a Szegedi SC 352 is jól szerepelt. Repcéből a GK Gabriella fajtát szintén a megbízhatósága miatt termesztem évek óta. Jó termése mellett nagy erénye, hogy a téli fagyok megpróbáltatásait is átlagon felül tűri."
Vipler Zoltán növénytermesztési ágazatvezető (Dózsa Népe Mg. és Szolgáltató Szövetkezet, Újkér): „Az 1100 hektáros területünkből 300 hektárnyit szoktunk kukoricával bevetni. 2008-ban féltucatnyi fajtából kettő a Gabonakutatótól származott, s nyugodt szívvel mondhatom, hogy jól szerepeltek. Hatvan hektáron, 18 százalékos víztartalommal, 10,53 tonnás hozamot produkáltak. A Szegedi SC 352 és a Szegedi 349 termését azért nem számoltam külön, mert vetés közben történt köztük egy kis keveredés. Az idén több kisebb táblában elvetve folytatjuk a kipróbálásukat. Mivel az időjárás ritkán hasonló egymás után két esztendőben, további tapasztalatokkal gyarapodhatunk."
Hatala Mihály termelési vezérigazgató helyettes (Hód Mezőgazda Zrt., Hódmezővásárhely):
A cégünk által előállított kalászos vetőmag alapanyag 55-60 %-a GK előjelű. Cégen belül és integráltjaink körében egyaránt népszerű a félintenzív, korai érésű, stabil terméssel és minőséggel az eltérő körülményeket is jól toleráló GK Kalász. A hazai malmok és a javító minőségű búzát exportálók által is keresett a GK Békés és a GK Petur, de palettánkon szerepel még a legszélsőségesebb talajokon is eredményesen termelhető Jubilejnaja 50, valamint nagy reményekkel várjuk, a korai érésű, kiváló termőképességű GK Csillag fajta idei eredményeit is.
Csontos Attila, termelésszervezési és alapanyag biztosítási ügyv. igazgató ( Júlia Malom Kft., Kiskunfélegyháza): A termelői megszólalással egy időben a felhasználói oldalnak is teret adunk. „Durum búzát zárt körben kizárólagos fajtahasználattal (GK Bétadur) termeltetjük, mint a magunk, mint a vevőkörünk nagy megelégedésére. Aestivum búzánál bennünket elsősorban a minőség befolyásol, azonban van néhány elsősorban magyar fajta, amiket előszeretettel vásárolunk, így többek között a kiváló minőségű GK Békést, a kiegyenlített stabilan jó minőségű GK Kalászt és reméljük a jövőt illetően a GK Csillagot is, hogy pár szegedit említsek. Azonban nem zárkózunk el más fajták vásárlásától sem, ha az megfelel az igényeinknek.
Összességében azt azért el kell mondanom, hogy a vásárolt búzáink több mint 80-85 % magyar nemesítő házak fajtáiból szaporodtak és meggyőződésem, hogy megfelelő agrotechnika és kellő odafigyelés mellet a hazai fajták még mindig megállják a helyüket, versenyképesek nem csak, mint búzák, de mint malomipari termék alapanyagok is.
