2010 volt a Santana 1G bevezetésének éve, melyet nagy várakozás elõzött meg. Érthetõ, hisz egy olyan piaci szegmens bõvült egy újabb szereplõvel, ahol a választási lehetõségek köre eddig igen szûkös volt. Egy termék induló éve mindig izgalmakkal teli. Ekkor válik el, hogy az elõzetes vizsgálatok, fejlesztések, próbák a gyakorlatban, üzemi méretekben hogyan is vizsgáznak.
Ráadásul a 2010-es év minden tekintetben extrém, sok éve nem látott idõjárási körülményeket hozott,amire a fejlesztési vizsgálatok nyilvánvalóan nem, vagy csak részben terjedhettek ki, számtalan kérdést vetve fel és hagyvamegválaszolatlanul.
Ezek tisztázása érdekében egy interjúsorozatot indítottunk útjára, ahol a felhasználók, termelõk véleményére voltunkkíváncsiak. Igyekeztünk az ország minden részébõl összegyûjteni a tapasztalatokat, hogy a kép minél átfogóbb legyen. Lássuk, miként vélekedtek a felhasználók a Santana 1 G-rõl.
Mezõfarm-R Kft. Martfû
Cégünk Martfû térségében 670 hektáron gazdálkodik.Fõ profilunk a szántóföldi növénytermesztés (õszi káposztarepce, õszi búza, zöldborsó, kukorica, napraforgó). 2010-ben 309 ha-on termeltünk kukoricát (csemege, hibrid, takarmány), fõ- és másodvetésként. Kukoricaterületeink 100 %-án használtunk talajfertõtlenítõ szereket, melybõl 43 ha-on próbáltuk ki a SANTANA-t, mint új készítményt. John Deere 1750-es 6 soros szemenként vetõgéppel juttattuk ki június 17-20 között, az elõírt dózisban. Kettõ, jelenleg forgalomban lévõ készítményt használtunk a talajfertõtlenítésnél, így volt alkalmunk összehasonlítást tenni. A Santana 1G hatékonyságát jónak ítéltük a drótféreg és a kukoricabogár lárvája ellen, a másik készítménnyel összehasonlítva hatékonyságbéli különbséget nem tapasztaltunk egyiktermék javára vagy hátrányára sem. A Santana 1G felhasználását 2011-re is tervezzük.
Szabófi István
növénytermesztési vezetõ.
Alcsiszigeti Mezõgazdasági ZRt. Szolnok
Gazdaságunk 5.400 ha szántón gazdálkodik Szolnok, Kõröstetétlen,Tiszavárkony, Kunszentmárton és Mezõhék vonzáskörzetében. A 2010-es esztendõ tavaszi kedvezõtlen idõjárása következtében (belvizek és egyéb felszíni vízformák) csak 1.140 ha kukoricát (takarmány, hibrid, siló, csemege) sikerült elvetnünk – a tervezett 1.500 hektárral szemben – és szerencsére az elvetett felületnagyságot átlagos terméseredménnyel sikerült betakarítanunk maradéktalanul. A hibrid és másodéves vetéseinket talajfertõtlenítettük SANTANA-val, mely kukoricaterületeink közel 20%-át tette ki. A kijuttatás a vetéssel egy menetben történt az elõírt 11 kg/ha dózisban, OPTIMA 6, illetve 12 soros vetõgéppel. A készítmény elsõ évében jól szerepelt nálunk, nem voltak gyökérkártételek, bár mi magunk sem tudjuk, hogy ez a sok víz hogyan befolyásolta a kukoricabogár életmódját, szaporodását. A jövõben mi továbbra is kitartunk a SANTANA mellett és vásárolni fogunk, remélhetõleg kedvezõ áron.
Fekete Zoltán
megbízott növénytermesztési vezetõ
Lajtamag Kft. Mosonmagyaróvár-Újudvar
A Lajtamag Kft. 2009-ben és 2010-ben is a teljes kukorica termõterületén alkalmazott talajfertõtlenítõ szert. A kukoricatermesztés nálunk pattogatott kukorica alapanyag-elõállítást és hibridkukorica vetõmagtermesztést jelent. Árukukoricával kizárólag az elaprózott maradványterületeken foglalkozunk. A pattogatott kukorica termesztés kínálta várható árbevétel többlet, valamint a vetõmag-elõállítás szigorú izolációs elõírásai miatt az árukukorica kiszorul a vetésterületrõl. A Santana 1 G talajfertõtlenítõ szer megjelenése elõtt a talajfertõtlenítõ szerek palettája már jelentõsen beszûkült. Az addig meglévõ és általunk használt szerrel sem volt különösebb probléma, de a kíváncsiságunkat kellõképpen felkeltette az új készítmény, a Santana megjelenése, mely a már alkalmazott konkurens termék tudásszintjét ígérte kedvezõbb árszinten. A puding próbája az evés, ezért a 257 ha-os talajfertõtlenített területünkbõl 100 ha-on az új Santana 1G került felhasználásra. A készítmény kiszerelése jól eltalált, nagyon jól kezelhetõ. A talajfertõtlenítõ szer színe igen harsány, ezért a kijuttatás jól nyomon követhetõ. A vetõgépünk KUHN Maxima 6 soros vetõgép, amely nagyon jól adagolta a szert és így pontosan az engedélyokiratban meghatározott 11 kg/ha dózist sikerült kijuttatni. Feltöltéskor a szer nem porosodott, amit ugyancsak elõnyként értékeltünk. A vegetáció során a szer kifejtette hatását, lárvakártételi problémáink nem voltak, pedig ugyanarra a területre már másodszor vetettünk kukoricát. A készítménnyel maximálisan elégedettek voltunk, így elõreláthatólag a Santana 1G felhasználási részaránya növekedni fog a mi cégcsoportunkon belül.
Kovács- Csomor Zsolt
Termelésirányító, növényvédelmi és vetõmag-gazdálkodási szakmérnök
Gazdaságunk az Eurotrust Kft. Pest megye északi részén, a Dunakeszi–Márianosztra–Vámosmikola térségben gazdálkodik. Kukoricát 350 hektáron termelünk, amibõl 130 ha-on vált a talajfertõtlenítés szükségessé. Ennek elsõdleges oka, hogy erre a 130 hektáros területre másodszor vetettük vissza a kukoricát. A vetésnél DKC 5170 fajtát használtunk, a vetett tõszám 66.000 db/ha volt. A vetést Monosem NG Plus 8 soros, mikrogranulátum-szóróval felszerelt vetõgéppel végeztük. A talajfertõtlenítéshez a teljes területen a Santana 1G-t használtuk, 11,0 kg/ha dózisban. A termék hatásával maximálisan meg voltam elégedve bár a 2010-es esztendõ nem volt kifejezetten „kukoricabogaras év”. A kukoricán nem tapasztaltam semmilyen károkozást (gyökérrágást, hattyúnyak kialakulását, kidõlést, stb.), a kifejlett imágók száma messzemenõkig a kívánt értékeken belül maradt. A Santana 1G felhasználása során szerzett tapasztalataink kiválóak. Csak néhány gyakorlati elõny: 1) minimális volt a porlás, 2) a térfogatsúly aránya kiváló, nagyban javult a terület-teljesítmény, 3) a fent említett géptípus esetében 1 feltöltéssel 10–11 ha kivethetõ tehát termelékeny, 4) a csomagolás minõsége és kezelhetõsége kiváló, 5) az ár-érték arány jó. Ilyen tapasztalatokkal szívesen használjuk majd a Santana 1G-t 2011-ben is, ha a védekezés szükségessé válik.
Herczeg Norbert
növényvédelmi szakirányító
Baczkó Kft. Pötréte
2010-ben 650 ha-on termesztettünk kukoricát. 230 ha-on siló, 420 ha-on árukukoricát. Ebbõl monokultúrásan termesztett 260 ha. A kukorica 100 ha-on harmadik éve kerül vissza ugyan arra a területre, 160 ha-ra pedig 2. éve. Fõ kártevõ a kukoricabogár lárva. JOHN DEERE 1750-es 6 soros vetõgéppel juttattuk ki a SANTANA 1 G talajfertõtlenítõt 100 ha-on. 160 ha-on a konkurens terméket használtuk. A konkurens terméket a kukoricabogár lárva miatt 4. éve alkalmazzuk. A SANTANA 1 G hatóanyaga a klotianidin, egy új hatóanyagcsoportot képviselvén keltette fel érdeklõdésemet. Az alkalmazott dózisa 11,0 kg/ha volt. Kíváncsi voltam tudására. Mivel 2 különbözõ talajfertõtlenítõ terméket használtam párhuzamosan, a hatékonyságra, kezelhetõségre, kijuttathatóságra vonatkozóan összehasonlítást tudtam tenni. A SANTANA 1G a kukoricabogár lárva elleni hatékonyságában nem mutatott eltérést a konkurens termékhez képest. Sõt, ha megnézem az 1 ha-ra vetített költségeket, az 30%-os megtakarítást mutatott a SANTANA javára. Kezelhetõsége jó volt, nem porlott, kiszerelési egysége a hektáronkénti 11 kg-os zsák pedig nagyon praktikus. A kezelt területen, csakúgy, mint a nem monokultúrában termesztett kukorica esetében az imágók megjelenése a küszöbérték alatt maradt. Amióta 2007-ben megjelent a kukoricabogár a területünkön, azóta nem bízzuk a véletlenre a kukorica termesztését. A monokultúrás területeken nem kérdés, talajfertõtlenítenünk kell. Az idei év extrém csapadékmennyisége Zalában, így a mi területeinken is rányomta bélyegét a termés mennyiségére. Terméseredményeink 10–15 %-kal maradtak alul az elvártakhoz és a megszokottakhoz képest. Az ár-érték arányát és hatékonyságát tekintve a jövõben is használni fogjuk a SANTANÁT.
Kollarics Sándor
termelésirányító
Nyesõ Tamás gazdálkodó
A család közel 300 ha-t mûvel Jász-Nagykun Szolnok megyében, Kengyel határában, jó minõségû talajokon. A három alap kultúrát vetjük, melynek megoszlása a következõ: 20% búza, 40% napraforgó és a szívünkhöz közel álló kukoricát a maradék 40%-ban. Termesztésünkben intenzív technológiákat alkalmazunk, igyekszünk minden jóval ellátni a növényt és a talajt is. Ez azért fontos, mert a kukorica és a napraforgó területünk elég nagy, és sok esetben egymás után vetjük ezt a két kultúrát. 2011-ben lesz olyan táblánk, ahol a kukorica saját maga után fog kerülni, emiatt még inkább fontos lesz a SANTANA használata. Véleményem szerint talajfertõtlenítõ készítményt normál években is ajánlott kijuttatni. Mi Kuhn Maxima vetõgépet használtunk a vetéshez, ami mind a mûtrágyát, mind a Santanat is képes kijuttatni a vetéssel egy menetben. Vetõgépünkkel sikerült a Santana-t az elõírt 11 kg/ha dózissal a talajba juttatni. 2010-ben használtuk elõször a Santanat, korábban csávázott vetõmagot vetettünk minden évben, aminek szintén jó a hatása, de a mi tapasztalataink szerint a talajfertõtlenítõ hosszabb hatástartammal rendelkezik.
Nyesõ Tamás
agrármérnök, gazdálkodó
Feketesár ZRt. Böhönye
A Feketesár ZRt. a Böhönyei Állami Gazdaság jogutódjaként a 90-es évek közepén alakult meg, 100%-ban magyar tulajdonosok a részvényesek. A gazdaság Belsõ- Somogy tájegységhez tartozik, területének nagyobb része mély fekvésû, laza, karbonát-mentes homok, tápanyag szolgáltató képessége kicsi, kémhatása savanyú, humusztartalma általában 1-1,5% körül van. Területi elhelyezkedésére a tagoltság a jellemzõ. A mûvelt terület 72,5%-a haszonbérelt terület (1950 ha állami bérlet, 300 ha magánszemélyektõl bérelt), 27.5% magánszemélyek tulajdonában lévõ hosszú távon termeltetési szerzõdések alapján használt (mintegy 900 ha). A termesztett növények: 2000 ha kukorica, 700 ha búza vagy más gabonaféle, 400 ha repce. Fõ növényünk a kukorica, termesztése alapjában határozza meg tevékenységünk eredményét. Az összes terület 2/3 részét a kukoricabogár elleni védekezés részeként talajfertõtlenítõ szerrel kezeljük. 2010-ben 450 ha-on Santana 1G-t használtunk. Vetéskor, KW ACCORD 8 soros pneumatikus vetõgéppel, 11 kg/ha-os dózissal juttattuk ki a vetõmagok közvetlen közelébe. A szer kezelése, adagolása során semmilyen negatív tényezõt nem tapasztaltunk. Vetésünket nem lassította, jól illett a tankolások tervezett idejéhez, a kifejlett növényen fejlõdési elmaradás, vagy fitotoxikus hatás nem volt tapasztalható. A kívánt hatást kaptuk, az így kezelt területeken megfelelõ gyökérzet és növényzet alakult ki, a kártevõk által okozott károk nem jelentkeztek. A Santana 1G-vel kezelt területeken a versenytárshoz képest 3500-4000 Ft/ha költség megtakarítást értünk el. A következõ évben növeljük a Santana felhasználását, a kezelt terület 60-70%-án fogjuk alkalmazni ezt a technológiát.
Barna József
vezérigazgató helyettes
Vetõmag és Szárító Kft. Tímár
Cégünk, a tímári Vetõmag és Szárító Kft. az integrált területekkel együtt 1100 ha-on termel kukoricát. 2010-ben összesen 400 ha területen használtuk az Arysta LifeScience Kft. által forgalmazott Santana 1G talajfertõtlenítõ készítményt. A talajfertõtlenítés elvégzésére elsõsorban a kukoricabogár várható kártétele miatt volt szükség. A kezelt terület egy részén áru, egy másik részén pedig hibrid, illetve csemegekukorica volt. A vetéseket április 10-tõl május elsõ dekádjáig végeztük el, John Deere vetõgépekkel. A granulátum szóró adapterek beállításánál nagy segítségünkre volt az a gépbeállítási útmutató, melyet a forgalmazó cég tett közzé és biztosított számunkra. A Santana 1 G csomagolását, kezelhetõségét felhasználóként igen jónak ítéltük meg kollegáimmal. A termékválasztáskor annak ára, hektárköltsége is rendkívül fontos szerepet játszott. A termék hatékonyság szempontjából is jelesre vizsgázott területeinken, és terveink szerint a következõ szezonban is használni fogjuk azt jelentõsebb területen, feltéve ha a forgalmazó cég üzletpolitikája nem változik drasztikusan az árszintet illetõen.
Péter József
növényvédelmi szakirányító
Tedej ZRt. Hajdúnánás
Cégünk a hajdúnánási Tedej ZRT 2800–3000 hektáron termel kukoricát. Ezzel a területtel a kukorica a legjelentõsebb részarányban képviseli magát az általunk termesztett kultúrák között. Sajnos a visszavetések miatt jelentõs felületen, mintegy 1200-ha-on szükséges védekeznünk a kukoricabogár ellen. A 2010-es esztendõben gyakorlatilag minden, a piacon engedéllyel rendelkezõ készítményt használtunk erre a célra. Vetõgépeink egy része granulátum szóró adapterrel van felszerelve, így területünk egy részén ilyen típusú termékeket (talajfertõtlenítõ granulátum készítmények) használunk. A Santana 1G talajfertõtlenítõ készítményt több, mint 300 ha felületen próbáltuk ki. Térségünkben a rendkívül szélsõséges csapadékviszonyok ellenére is jelentõs lárvakártétel volt megfigyelhetõ azokon a területeken, ahol semmilyen védekezést nem végeztek a gazdák, így a terméknek volt lehetõsége bizonyítani. Felhasználás során csak pozitív tapasztalataink voltak a Santanával kapcsolatban. A granulátum szóró tartályok feltöltése közben nem porzott, vetés közben pedig nem boltozódott a készítmény. Területeinken május utolsó hetében kezdett el kelni a kukoricabogár lárvája. A Santanával kezelt táblákon több helyrõl is gyûjtöttünk be mintákat, hogy leellenõrizzük annak hatékonyságát. Tapasztalataink szerint sem akkor, sem késõbb – virágzás után – nem volt probléma a készítmény hatékonyságával. Döntésünkben, hogy mindjárt az elsõ évben viszonylag jelentõs felületen használtuk a terméket, jelentõs szerepet játszott annak kedvezõ hektárköltsége. Reményeink szerint ez az idei évben is így marad és köszönhetõen ennek, illetve az elmúlt év kedvezõ tapasztalatainak, 2011-ben is jelentõs felületen tudjuk majd a készítményt használni.
Rozgonyi Zoltán
növénytermesztési igazgató
Korona Faluszövetkezet, Gölle
A Korona Termelõ és Értékesítõ Faluszövetkezet Somogy megye keleti részén gazdálkodik, 900 hektáros vetésterületébõl évrõl évre mintegy 500 hektárt foglal el a kukorica. A kukoricabogár elsõ látványos, azonban akkor még gazdaságilag alig érzékelhetõ kártételét 2001-ben észleltük. 2003-tól kezdve jelentõs mértékû gazdasági kárral is számolnia kell annak, aki térségünkben - a vetésváltást mellõzve - védekezés nélkül próbálkozik a kukoricatermesztéssel. Cégünknél éppen ezért évek óta rendszeresen végzünk kísérleteket a vegyszeres védekezést illetõen. Ennek kapcsán figyeltem fel az Arysta készítményére melyet több éven át vizsgáltunk. Kísérleteinkben folyamatosan megfelelõ hatást biztosított a kukoricabogár lárváival szemben. Ezen tapasztalatok birtokában 2010. évben a monokultúrás kukoricaterületek 80%-án Santana 1G-vel védekeztünk. A kísérletekben korábban tapasztalt kiváló hatékonyságot a készítmény üzemi körülmények között is megismételte. Míg a kísérleti sorban a kezeletlen kontroll parcelláján 5 tonna/hektáros eredményt mértünk, addig a Santana 1G-vel kezelt parcellában 9,8 tonna/hektáros átlagot tudtunk rögzíteni. A praktikus csomagolásnak és a jól eltalált formulációnak köszönhetõen csökkent a vetõgép feltöltésére fordított idõ, ezzel javult a gép területteljesítménye. A megfelelõ hatás mellé kedvezõ hektárköltség is párosult, így várhatóan idén is az elõzõ évihez hasonló arányban használjuk a készítményt a vetésváltás nélkül termesztett kukoricatábláinkon.
Zsiga Zoltán
növényvédelmi szakirányító
Szõlõsi Szilárd magángazdálkodó
Magánvállalkozóként 15 éve termelek kukoricát. Sajnos 2005-ben Nyírgyulaj térségében is megjelent a kukoricabogár, így azokon a területeken ahol az elõvetemény az elõzõ évben kukorica volt, szükségessé vált valamilyen talajfertõtlenítõ készítmény használata. A Santana 1G-t kisebb területen már a 2009-es évben volt alkalmam kipróbálni. Tetszett a termék jó kezelhetõsége, nem porzott, a granulátumszóróban nem boltozódott és a hatékonyságával is meg voltam elégedve. 2010-ben már nagyobb felületen használtam, köszönhetõen az elõzõ évi tapasztalatoknak és a versenyképes árnak. Nagyon szimpatikus volt számomra az, hogy a készítmény felhasználásával, kijuttatásával kapcsolatosan a forgalmazó cég minden szükséges segítséget kérésemre azonnal megadott. A kukoricabogár lárva kelésekor a cég képviselõjével végignéz tük a kezeléseket, de lárvát, illetve késõbb annak károsítását nem sikerült találnunk. Térségünkben a 2010-es esztendõben szerencsére nem volt sehol komoly lárvakártétel, így nem tudtuk tesztelni a készítmény hatását. Egy másik jelentõs talajlakó kártevõ a drótféreg ellen azonban volt alkalma a Santanának bizonyítani. Egyik gazdatársamnak ugyanis 12 ha kukoricát kellett újravetni a komoly károsítás miatt. Az újravetésnél már természetesen Santanát is használt és ennek köszönhetõen a probléma nem ismétlõdött meg. Mindent összevetve a termék kezelhetõségével, hatékonyságával, valamint az árával meg voltam elégedve és minden bizonnyal a 2011-es évben is használni fogom.
Szõllõsi Szilárd
magángazdálkodó
Hód-Mezõgazda ZRt, Hódmezõvásárhely
Cégünk Csongrád megyében, Hódmezõvásárhely körzetében gazdálkodik, mintegy 4500 ha-on. Tevékenységünkre jellemzõ a hagyományosan jelentõs volumenû állattenyésztés amely -a kukorica vetõmag elõállítása mellett – tömegtakarmány igényével (szilázs, szenázs) alapjaiban határozza meg a vetésszerkezetünket. A kukoricán kívül cégünk gabonaféléket, illetve ipari növényeket – napraforgó, repce – is termeszt. A állattenyésztés tömegtakarmány igénye miatt idõnként kukorica monokultúrába is belekényszerülünk. A kukoricabogár 1995-ös megjelenése óta új technológiákat kellett kidolgoznunk a kukoricatermesztésben, ugyanis a kártevõ évjárattól és termõhelytõl függõ, különbözõ mértékû kártételével találkoztunk térségünkben. Miután a kártevõnek természetes ellensége nincs, a védekezést nekünk kellett megoldani. A védekezés alapja a talajfertõtlenítés volt, amelynek hatékonyságát alapvetõen meghatározza a szerrotáció, a különbözõ hatóanyagú készítmények használata. Így került sor cégünknél a Santana talajfertõtlenítõ készítmény kipróbálására, mintegy 100 ha-os területen. A kezelt területen egyéb talajlakó kártevõ (drótféreg) is megtalálható, de a szerválasztásunkat a készítmény kukoricabogár elleni hatékonysága határozta meg. A korábbiakban egyetlen olyan készítmény volt a talajfertõtlenítõ szerek kategóriájában, amely ezeknek a kritériumoknak megfelelt, de a Santana megjelenésével bõvült a választás lehetõsége.
Gyakorlati tapasztalataink dióhéjban:
• A készítményt munkaszervezési szempontból igen jónak értékeltük:
1) nem tapasztaltunk higroszkóposságot (a tavalyi esztendõben igen elõnyös tulajdonságnak bizonyult),
2) nem porzott,
3) a készítménynek nem volt szaga,
4) nem boltozódott,
5) a magas fajsúlyból eredõen a területteljesítményünk nõtt,
6) a készítményhez kapott terméktámogatás, a vetõgépünkre kapott beállítási javaslat kiváló volt.
• A készítmény biológiai hatékonyságának értékelése:
1) humán és környezet-toxikológiai jellemzõk terén megegyezett a korábban használt készítménnyel,
2) a tenyészidõszak során a kezelt területen figyelemmel kísértük az esetleges kártétel mértékét, de ilyet nem tapasztaltunk.
Mivel a készítmény hatóanyaga neonikotinoid típusú, így a méhtoxikológiai problémák elkerülése érdekében a kezelt terület virágzó gyomoktól való mentesítésére fokozottan figyeltünk. A területünkön évjárattól függõen károsító mocskospajor elleni hatékonyságot megítélni nem tudtuk, mert a kártevõ nem jelent meg a területen. A fenti tapasztalatok az elsõ évi felhasználás tapasztalatai. A Santana biológiai hatékonyságának pontos, korrekt megítéléséhez több év tapasztalatára van szükség, így minimum három éves ciklussal számolunk. A kipróbálás évében szerzett tapasztalataink biztatóak a jövõre nézve, a hatással elégedettek voltunk.
Dudás János
agrokémiai ágazatvezetõ